Ellentámadásba lendült ugyanakkor az Egyesült Államok is, azt közölvén, hogy az európai partnerek is bőven kivették a részüket a kémkedésből. Keith Alexander, az NSA igazgatója kongresszusi meghallgatásán titkosszolgálata munkatársait „a nemzet legnagyszerűbb embereinek” nevezte. Mint fogalmazott, megtiszteltetés velük együtt dolgozni.
Alexander a képviselőház hírszerzési bizottsága előtt teljességgel hamisnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint az NSA állampolgárok tízmillióinak telefonját monitorozta Nyugat-Európában. Az NSA igazgatója közölte, hogy ezeket az adatokat, amelyeket az Edward Snowden által eltulajdonított egyik dokumentumból vettek, teljességgel félreértették és félremagyarázták.
„Ezeket az információkat nem az NSA gyűjtötte európai állampolgárokról, hanem mi és NATO-szövetségeseink együttesen, országaink és a folyamatban lévő katonai műveletek védelmében” – jelentette ki Alexander. Konkrétan sem ő, sem korábban Jay Carney fehérházi szóvivő nem volt hajlandó megerősíteni a Wall Street Journal jelentését, amely szerint ezeket az információkat a francia, a spanyol hírszerzés gyűjtötte, s továbbadta az NSA-nak. Carney csupán annyit mondott, hogy szoros az együttműködés a titkosszolgálatok és hírszerző ügynökségek között, de jelezte, hogy ennek részletei nem tartoznak a nyilvánosságra.
A meghallgatáson republikánus képviselők kérdésére James Clapper, a nemzeti hírszerzési igazgató közölte, a hírszerzés csak azt teszi, amire a politikusok ténylegesen utasítást adnak. Arra a kérdésre, hogy a Fehér Háznak tudnia kellett-e, hogy mik a titkos adatgyűjtés prioritásai, Clapper úgy válaszolt: „Igen, és tisztában is vannak ezzel, de ez nem jelenti azt, hogy a legapróbb részletekig”. A hírszerzési illetékesek ugyanakkor jelezték, hogy számukra a legfontosabb a nemzetvédelmi szempontból jelentős információk megjegyzése, és igen, magasrangú politikusok és katonák is lehetnek „célszemélyek”.
A washingtoni képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottságának vezetője, a republikánus Jim Sensenbrenner és a demokrata Patrick Leahy kétpárti törvényjavaslatot nyújtott be, amely gyakorlatilag lezárná az NSA telefonos megfigyelési programját, sem az Egyesült Államokon belüli, sem a külföldről kezdeményezett, illetve külföldre irányuló hívások metaadatainak gyűjtését nem engedélyezné. Hasonló javaslatot idén nyáron már benyújtottak, akkor elbukott a republikánus többségű képviselőházban. A Politico című lap szerint kétséges, hogy ilyen agresszív korlátozása a hírszerzési tevékenységnek keresztülmenne a kongresszus mindkét házában.
Spanyolországban is kiverték a biztosítékot az amerikai NSA ottani lehallgatásairól nyilvánosságra került információk. Mariano Rajoy kormányfő bejelentette, hogy a spanyol hírszerzés, a
Pekingben bejelentették, az amerikai NSA tevékenységéről nyilvánosságra került információk alapján fokozzák a biztonsági erőfeszítéseiket. Hua Csun-jing, a kínai külügyi szóvivő közölte, nagy figyelemmel követik a jelentéseket, s megtették a szükséges lépéseket saját információik védelmében. Arról nem beszélt, hogy a kínai hírszerzés is agresszíven figyeli a külföldi látogatókat, a Reuters szerint számos külföldi diplomata kínai útja előtt inkább otthon hagyja laptopját és mobiltelefonját, nehogy a kínai hackerek hozzáférjenek.
