A napi fogyasztási cikket értékesítő új üzlet működését akkor kezdheti meg, ha biztosítja az árusítótér nagysága alapján meghatározott számú parkolóhelyet - ez az a passzus Varga Mihály gazdasági miniszter törvénymódosításában, amely miatt hiába várhatjuk, hogy a jövőben új drogériák, vegyesboltok vagy ABC-k nyílnak a városközpontokban.
A javaslat szövege szerint a parkolóhelyek számát illetően a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben rögzített számpárok lesznek az irányadók: 100 négyzetméres alapterületig 10 négyzetméterenként kell egy parkolót létesíteni, 100 négyzetméter felett a szabályok némileg enyhülnek, innentől már "csak" 20 négyzetméterenként kell egy autós várakozóhelyet kialakítani. Vagyis egy 160 négyzetméter alapterületű bolt ahhoz, hogy megkapja a működési engedélyt, pontosan 13 parkolóhelyet kell hogy kialakítson a vásárlóknak.
Hozzá kell tennünk, ezek csak a jelenleg érvényes szabályok, nem kizárt, a törvénymódosítás elfogadásával szigorítanak a kormányrendeleten is. Piaci pletykák szerint a kormány 10 négyzetméterenként várna el egy várakozóhelyet, vagyis egy 200 négyzetméteres üzletnek már nem csupán 15, hanem 20 hely kellene az induláshoz. A Nemzetgazdasági Minisztérium indoklása szerint a szigorítást az indokolja, hogy a növekvő városi autósforgalmat a külvárosi részek felé terelje.
Ez valószínűleg meg is valósul, hiszen a parkolólétesítési kötelezettségnek várhatóan egyetlen üzlet sem tud majd megfelelni, ami hosszú távon teljesen ellehetetleníti a belvárosi és nem a kormányhoz köthető ABC-ket; ezek hiányában pedig jobbára csak az autós nagy bevásárlóhelyek maradnak a külvárosban, így tényleg ide összpontosul majd a városi forgalom. "A módosuló szabályok lényegében lehetetlenné tennék, hogy valaki egy kisboltot nyisson a város belső részében; viszont az teljesen elképzelhetetlen, hogy két külvárosi hipermarket között indítson el valaki egy garázsüzletet" - mondta erről lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Véleményét osztotta Simon Gábor, az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának szocialista elnöke, aki úgy látja, ennek az elvárásnak nem tudnak majd megfelelni a kisvállalkozások, és a szigorítás csak a CBA, a Coop boltjainak kedvez, mert születése pillanatában öli meg a konkurenciát.
De miért nem tudnak parkolási lehetőséget biztosítani a kisboltok? Autós várakozóhelyet létesíteni kétféleképpen lehet: vagy újat építenek, ám erre a belvárosban nem lenne pénzük a kisvállalkozásoknak, aligha várható tőlük, hogy mondjuk mélygarázst építsenek a kisboltjuk alá. Vagy már meglévő férőhelyeket bérelnek, a helyi önkormányzatoktól vagy a Budapesti Közlekedési Központtól (BKK), de nagy kérdés, honnan tudná előteremteni ezek horribilis éves bérleti díját egy kisvállalkozás.
A hvg.hu információi szerint például a BKK által üzemeltetett kőbánya-kispesti parkolóban 155 ezer forintba kerül egy hely fél évre, Ferencváros belső részein 110 ezer forintot kér a IX. kerület évente egyetlen parkolóért. De nem csupán a fővárosban, például Pécsett sem olcsó a parkolás, akár 140 ezer forintba is kerülhet egy közterületi parkolóhely éves bérleti díja. De ugye a kisboltoknak nem csupán egy, hanem 10 vagy 15 helyet is kell alakítaniuk, ami évi másfél millió forinttal is megnövelheti a költségeiket. Ez lényegében annak felel meg, mintha eggyel több alkalmazottat foglalkoztatnának, ám ezt szinte biztosan nem tudná megengedni egy kormányzati hátszél nélkül működő független kisbolt.
Így a szigorítás igazán nagy haszonélvezői egyfelől a kormány csókos kisboltjai, mivel kigolyózzák a független konkurenciát, a hipermarketek az agglomerációban, és nem utolsósorban, amennyiben a kisvállalkozások mégis tudják vállalni a költségeket, a parkolók tulajdonosai, a helyi önkormányzatok és a BKK.
