Mint a tüntetést szervező "az Alkotmány nem játék!" közösség tudatta, természetesen elmennek a mai tárgyalásra, ám a nevetséges vádat, a politikailag motivált alaptalan eljárásokat visszautasítják. Emiatt nem is tartják sorsdöntőnek a Pesti Központi Kerületi Bíróság majdani döntését.
A március 7-én az alaptörvény újabb átírása miatt tiltakozó fiatalok ügye sok fordulót ért meg eddig is. A székházhoz négy nappal a parlamenti zárószavazás előtt több száz civil vonult, ám nemsokára békemenetesek próbálták védeni a kormánypárti bázist. Meglátogatta a diákokat, majd sütivel is megkínálta őket Selmeczi Gabriella és Kocsis Máté fideszes szóvivők, akik közben azt közölték, hogy szerintük a tömeg mögött Bajnai Gordon áll. A tüntetők közül többen be is jutottak a pártházba, mivel valakinek kinyitották az ajtót, de a demonstrálók odabent csak leültek a földre.
Ezután a korábban gyilkosságért elítélt Sz. Ferenc és egy társa - a Fidesz-székház biztonsági őreiként fellépve - elkezdte kirángatni a fiatalokat, noha nem voltak tagjai a székház védelmét ellátó kft.-nek. Az azonban kiderült, hogy mindketten Kubatov Gábornak, a Fidesz kampányfőnökének dolgoznak. Sz. Ferenc a Fradi biztonsági őreként, társa Kubatov személyi titkáraként.
A Fidesz úgy vélte, hogy odabent "gyermekes családanyák rettegtek" a csendes, ám szerintük agresszív tömegtől, majd egy héttel az események után feljelentést tettek. A rendőrség garázdaság gyanújával myomozást indított. A tüntetők feljelentették Sz. Ferencéket, mivel az egyik lánnyal szemben durván léptek fel, ám júliusban a rendőrség azzal az abszurd okkal szüntette meg a nyomozást, hogy Sz. Ferenc és társa nem a diák személyi szabadságát korlátozták, hanem a testi épségét védték, ugyanis - állapította meg a rendőrség - a székház életveszélyes terület, és biztonságos helyre kellett vinni.
A tüntetésen más furcsaság is volt: egy békemenetes aktivista azt kiabálta a fiataloknak, hogy "sósavat a pofátokba". Az ő ügye vádemelésre vár.
Mint a szervezők közölték, szerintük a Fidesz nem a bírósági eljárást használja a tiltakozások elhallgattatására, "sokkal inkább az állami alkalmazottak kiszolgáltatottságának növelését és megfigyelését, a munkavállalói jogok és a sztrájkjog korlátozását, a választási rendszer átalakítását, politikailag motivált rendőri intézkedéséket, valamint nyilvánvalóan alaptalan nyomozások nagy nyilvánosság előtti bejelentését használják a befeketítésre az általuk közvetlenül vagy közvetve uralt médiában".