Szűk körben, akár két vállalkozás között oszthatja fel a kormány a tervek szerint jövőre már működő tíz új vidéki kaszinó évi több tízmilliárd forintos piacát. Az erről szóló, a korábbi "lex"-ek sorába illeszthető szabály ráadásul a kiválasztottak javára le is mond a már a 2014-es költségvetésbe betervezett milliárdos koncessziós díjról.
A nyerőgépek tavalyi, váratlan betiltása után a múlt pénteken benyújtott - jelenleg általános vitára váró - módosító javaslat elfogadása esetén még a trafikkoncesszióknál is nyíltabban, egyedi szimpátia alapján oszthat a kormány a számára kedves üzleti csoportoknak éves szinten több tízmilliárdos forgalmat hozó jogot, miközben saját magát megrövidíti. A kormánypárt jogszabályírói pedig igyekzetek kivédeni a támadásokat, hiszen a fenti gyakorlatot sarkalatos jogszabályban törvényesítenék.
Kerülik a pályáztatást
Új kategóriát, a "megbízható szerencsejáték-szervező" fogalmát vezetné be a jogba és a piacra Ékes József és Puskás Imre Fidesz-KDNP-s képviselők törvénymódosító javaslata. A később csak kétharmaddal módosítható javaslat a már korábban bejelentett, és a jövő évi költségvetési javaslatba be is tervezett, leendő tíz vidéki kaszinó koncessziós jogának "könnyített" odaítélését célozza.
A szerencsejáték-témában járatlannak számító két politikus átírná a hatályos törvényt, amely az állam szerencsejáték-szervezési monopoljogának átadását ma még - honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdek jelentette kivétellel - nyilvános pályázathoz köti. A jövőben még a pályázat maga is megkerülhetővé, mellőzhetővé válna. Vagyis az illetékes tárcavezető - ebben az esetben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter - egyszemélyben dönthet kaszinókoncessziós szerződések odaítéléséről, ha a jelentkezőt "megbízhatónak ítéli". A törvényjavaslat nem említi, hogy a döntésre rendelkezésre álló 30 napos határidőben a miniszternek saját magán kívül bárkivel - szakmai vagy államigazgatási szervvel, esetleg civil szervezetekkel - meg kellene vitatnia a szempontokat.
Kijátszható feltételek
A javaslat előír hat olyan pontot, aminek még a pályáztatás mellőzésekor is meg kell felelnie az adott jelentkezőnek. A javaslat szerint például a koncesszióra jelentkező cég tulajdonosi szerkezetének átláthatónak kell lennie, nem lehet adótartozása, és jelentős korábbi bírsága. Iparági forrásaink szerint azonban ezek egyrészt nem szigorúbbak érdemben a mai szabályoknál, másrészt ki is játszhatóak. Mivel a folyamat nem lenne nyilvános, viszonylag kicsi a lebukás veszélye, ha a jelentkező nem valós adatokat szolgáltat magáról, és mondjuk ezeket az illetékes minisztérium sem ellenőrzi elég alaposan.
Ráadásul - mondják informátoraink - a szerencsejáték-piac igazán dörzsölt, fajsúlyos szereplői - akik gyakran strómancégek mögött, szinte észrevétlenül, áttételesen tartottak a kezükben korábban akár több ezer játékgépet - arra mindig ügyeltek, hogy az akár tucatnyi, egymás mellett működő vállalkozásuk közül legalább egy teljesen "tiszta" legyen, míg másokat - ha a helyzet úgy kívánta - több százmilliós tartozással becsődöltettek, vagy veszteségesen eladtak. Így éppen a törvény célját nem éri el a jogalkotó, hiszen a "megbízható" játékszervező hiába tud felmutatni egy, az elvárásnak megfelelő "tiszta" céget, ha több kevésébé tisztát korábban "elsüllyesztett".
Megtisztított terep
A piacot éppen egy éve "tisztította meg" az Orbán-kormány azzal, hogy a csak "lex félkarúnak" nevezett - októberben mindössze egy nap alatt a parlamenten "átvert" - jogszabályban azonnali hatállyal országszerte betiltotta a nyerőgépeket. Emiatt az Európai Bizottság (EB) a szerencsejáték törvény módosítását vizsgálja, és a nemrég hivatalából távozott Szabó Máté ombudsman is élesen bírálta a döntést.
A szerencsejáték-ipari vállalkozók is tiltakoztak a kormány ultimátumszerű döntése ellen, mondván: a kormány versenyellenes intézkedést alkalmazott a privát szektorral szemben a koncessziós kaszinók haszna védelmében. Ugyanis az országban három, a magyar állam rész- vagy többségi tulajdonában álló cég által üzemeltetett kaszinóban továbbra is működhetnek a félkarú rablók.
A többi, hoppon maradt ezernyi iparági szereplő érdekeit képviselő Magyar Szerencsejáték Szövetség szerint a nyerőgép-stop az elmúlt 25 év egyik legnagyobb gazdaságpolitikai tévedése, mellyel az államot azonnali 130,5 milliárd forint kár érte, hosszabb távon, tíz év alatt pedig a veszteség elérheti az 1500 milliárdot. A piac szereplői egyébként kárigényeiket az államon kívánják behajtani, mert nem piacuk megszüntetésére, hanem új alapokra helyezésére számítottak a kormány ígérete alapján.
Jól megy a hármaknak
A kaszinókként reklámozott, valójában játéktermekként működő "szalonok" százainak megszűnésével a - zömében fővárosi - közönség tehetősebb rétege a nyerőgép-stop után is működő két "valódi" budapesti kaszinóban kísértette Fortunát. Az új szabályokkal helyzetbe hozott három megmaradt "igazi" kaszinó közül már csak egy van Andy Vajna érdekeltségében: a filmipari kormánybiztos Las Vegas Casino S.a.r.l. nevű vállalkozása az V. kerületi Las Vegas Casinót működteti.
A szintén pesti, Tropicana játékkaszinót üzemeltető Belvárosi Kaszinó Kft.-ben Vajna cége csak 2011 elejéig volt kisebbségi tulajdonos, mert akkor a Szerencsejáték Zrt. 245 millió forintért kivásárolta a tulajdonrészét, így - közvetve - kizárólagos tulajdonossá vált. Harmadikként ugyancsak állami koncesszióban működik a Casino Sopron - az ezt működtető cégben 25:75 százalékos arányban tulajdonos a Szerencsejáték Zrt., illetve az osztrák Casinos Austria GmbH. Ami ezek forgalmát illeti, éppen a minap számolt be a Világgazdaság arról, hogy ugrásszerűen növekszik a Tropicana árbevétele és vendégszáma.
Míg 2012-ben 2,8 milliárd forint nettó árbevétellel és 80575 vendéggel zártak, az idei féléves adatok azonban már 3,4 milliárd forintos forgalmat és 168775 vendéget mutatnak, vagyis év végére elérhető a 7 milliárd forint körüli árbevétel - ennek vonzataként pedig a költségvetés több mint kétmilliárd forintnyi adóbevétellel gyarapodhat. Noha a három kaszinó növelni tudta bevételeit, a "lex félkarú" miatt összességében mégis jelentős játékadó-bevételtől esett el a költségvetés. A vidéki kocsmák ezreiben működtetett egy-két gépbe rendszeresen pénzt dobáló játékosokat ugyanis "nem szívta fel" a három kaszinó. Nem csoda, hogy szeptemberig 22,6 milliárd forint bevétele volt a költségvetésnek a játékadóból, pedig 2013-ra összesen 47 milliárd forintot vártak, amiígy is kevesebb, mint a tavalyi 52,4 milliárd.
Magát rövidíti az állam
A mostani törvénymódosítással még rosszabbul járhat az állam. Ugyanis 2014-re a tíz új vidéki kaszinó koncessziós díjából összesen mintegy egymilliárd forinttal számolnak, összességében pedig - ideértve a Szerencsejáték Zrt. adóbefizetéseit is - 33 milliárd forintnyi játékadót terveznek. Vidéken jelenleg évi 53,9 millió, míg Budapesten és Pest megyében évi 377 millió forint az egy kaszinó után fizetendő koncessziós díj. Az új lex azonban furcsa módon az állam érdekeivel ellentétesen lehetőséget ad arra, hogy a kaszinóüzemeltetés jogát immár pályáztatás nélkül elnyerők a koncessziós díjat levonják a játékadóból.
Iparági forrásaink szerint papíron így könnyen kihozható nullszaldósra a "bolt", hiszen az üzemeltető annyi bevételt vallhat be, hogy az alig több, vagy ugyanannyi legyen, mint a fizetendő koncessziós díj. Itt érdemes kitérni a törvényjavaslat egyik logikai ellentmondására: a minimum fizetendő koncessziós díj dupláját kötelesek fizetni a pályázaton kívül, miniszteri engedéllyel piacot szerzett vállalkozások. Megválaszolatlan kérdés, és a diszkriminatív elbánás gyanúját veti fel, hogy ha a jelentkező cég "megbízhatónak" minősíttetett, akkor miért bünteti a jogalkotó azzal, hogy dupla díjat kér a koncesszióért. Persze az is lehet, hogy a pályáztatás hiányát próbálta a jogalkotó "ellensúlyozni" a dupla bevétellel. Ugyanakkor ennek nincs jelentősége, hiszen a játékadóból "leírható" a koncessziós díj.
Bírál a piac, az MSZP és a civilek
Itt a piac újraosztása készül - mondta lapunknak az iparág vállalkozóit tömörítő Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke. Schreiber István úgy látja, "amint az várható volt, elérte a szerencsejáték-piacot is az, ami a gazdaság több más szegmensében már kormányzati döntések hatására lezajlott." A nyerőgépek betiltása utáni helyzetben körvonalazódó speciális koncessziós szabályokról úgy vélekedett: nem újdonság, hogy a miniszter hatásköre legyen piachoz jutási lehetőséget biztosítani, hiszen ez a pénznyerő automaták esetében a '80-as évek végén is így volt, tehát "a Kádár-kor gyakorlata köszön most vissza."
Nem titkolta ellenérzéseit az MSZP-s Tukacs István sem.
A szocialista politikus lapunk kérdésére a trafikkoncessziókhoz hasonló "mutyit" emlegetett - azzal a különbséggel, hogy a mostani a szűkebb "kedvezményezetti kör" miatt nagyságrendileg nagyobb profitot biztosít a kiválasztottaknak. Úgy fogalmazott: "Ékes Józseféknak valaki a kezükbe nyomott egy tervezetet, aki pedig megírta, a jelek szerint nem is igyekszik titkolni, hogy a javaslat azzal a szándékkal készült: "úgy intézzük a dolgot, hogy jó legyen annak a körnek, akiről már tudjuk, hogy kicsodák."
A legfelháborítóbbnak a költségvetési bevételből leírható másik költségvetési bevétel kérdését nevezte. Aki ezt megnyeri, "annak még a dédunokái is jól ellesznek ebből" - fűzte hozzá.
Meglepetéssel értesült a törvényjavaslatról a játékszenvedély-betegeket képviselő Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Közhasznú Egyesülete is. A szervezet lapunk kérdésére közölte: ez mindenképpen fordulat, figyelemmel kísérik a fejleményeket, továbbá "hiszik és remélik, hogy ha a törvényt elfogadják és a miniszter döntési helyzetbe kerül, ki fogja kérni az egyesület szakmai véleményét a pályázókról."