A tervezett pénzintézeti hálózat a Magyar Posta mintegy 2000 hivatala és a takarékszövetkezetek 1600 fiókja révén az ország legkiterjedtebbje lesz. (A piacvezető OTP Nyrt.-nek Magyarországon mintegy 400 fiókja van.) A kormány arra hivatkozik, hogy a Magyar Posta Zrt. és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SzHISz) egymásra találása - Fónagy János fejlesztési minisztériumi államtitkár szerint - a vidéken élők pénzügyi, postai kiszolgálásának hatékonyabbá tételét és nem titkoltan egy erős zöldbank létrehozását szolgálja.
A kereszttulajdonlással - ahogy ez a Gazdasági Rádióban elhangzott - az agrárszektor speciális igényeit egy ilyen struktúra jobban tudja kezelni, hiszen ismeri az ágazat helyi szereplőit és azok finanszírozási nehézségeit. Államtitkára szavaihoz Németh Lászlóné miniszter a Napi Gazdaságnak adott tegnapi interjújában hozzátette, hogy a vidék bankjára azért van szükség, mert "nem minden tekintetben voltak megalapozottak korábban a hitelkihelyezések és többek közt ezt a helyzetet kivántuk megszüntetni, amikor kialakítottuk a szervezetet."
Ez az érvelés azonban sántít - állítják a szakemberek, a vidéki pénzintézeti hálózat megerősítésének szükségességét nem tagadva. A takarékszövetkezetek stabilitásához ugyanis nagymértékben hozzájárult, hogy nem folyósítottak deviza alapú hiteleket, ami a jelenlegi mutatókra is kedvezően hat. Ugyanakkor közismert, hogy a takarékszövetkezetek vállalkozói hiteltermékeinek ára kedvezőbb, mint a bankszféra többi szereplőié - erre Horváth Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője hívta fel lapunk figyelmét. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az ilyen jellegű koncentráció (monpolhelyzetre való törekvés) - legalábbis a mikrogazdasági elméletek szerint - a termékek árának növekedéséhez vezethet, beleértve a kamatokét is, ami ugyancsak köztudott, a takarékszövetkezeteknél a legkedvezőbb. (A végtörlesztő devizahiteladósok közül nagy számban éppen ezért a takarékszövetkezetektől vettek fel forinthitelt.)
Lapinterjújában Németh Lászlóné arra hivatkozott, hogy a Posta-SzHISz integráció "komoly előrelépés egy nagy hitelintézet létrejöttéhez, a szövetkezeti hitelintézetek működésének egységesítése ugyanakkor (...) a takarékok tulajdonosainak tulajdonhoz fűződő jogai (...) nem sérülnek." Ennek ellentmond az amiről Dávid Ferenc beszélt lapunknak. A VOSZ főtitkára megemlítette, hogy a takarékszövetkezetek, annak ellenére, hogy tulajdonosok, semmit sem tudnak arról, hogy az SzHISZ milyen áron vásárol, azaz mekkora is lesz egy postarészvény árfolyama a kereszttulajdonlás létrehozatalakor.
Arról sem értesítették őket, hogy a magyar állam az SzHISz vagyonához a korábbi minimumként meghatározott 100 milliárd forint helyett hogyan emelte fel 136 milliárd forintra a vagyoni hozzájárulását, hogy a szervezet ebből fedezze a Postában való tulajdonrészt.
A 100 milliárd forintot az idei költségvetés módosításával teremtette elő a kormányzat, Józsa István a szocialista párt parlamenti frakcióvezetője azonban azt mondta a Népszavának, hogy az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a 36 milliárd forint plusz pénzt maga is elő tudja teremteni. (A tranzakciót készpénzben bonyolítja le az állam.) Ez már azért sem okozhat gondot, mert Lontai Dénes, az MFB elnöke egyben az SzHISz-nek is elnöke.
Dávid Ferenc a Posta-SzHISz kereszttulajdonlásával kapcsolatban feltette a kérdést, hogy szabad-e egy ilyen monopol pénzügyi szervezetet létrehozni? Úgy vélte, hogy a teljes közszolgálati szféra, önkormányzatok, az állami vállalatok, múzeumok, bölcsődék, óvodák, iskolák - és még sorolhatnánk -, számlavezető bankja lehet ez a hálózat, amely akár az ebben a szférában dolgozók kifizetéseit is elláthatja. A számlavezetés kontrollja tipikus példája lehet annak, hogy az állam ellenőrzi az államot. A hatalmasra nőtt forgalom révén az SzHISz értéke is megnő, és amint a VOSZ főtitkára emlékeztetett rá, a megalakulásáról szóló jogszabály is utal arra, hogy a pénzintézetet feljavítás után el kell majd adni. Nem kérdéses, hogy kik lehetnek a vevők.
Józsa István nevesítette is: a majdani, burkolt privatizáció során nagy eséllyel pályázhat Spéder Zoltán és fideszes "baráti köre" is, ők lehetnek ennek a folyamatnak az újabb sajátos tulajdonszerzés haszonélvezői. A gazdaságpolitikus szerint egyébként a keresztfinanszírozás, mint forma azért is elgondolkodtató, mert ezt a konstrukciót egy kétoldalú szerződéssel is nyélbe lehetett volna ütni.