Giró-Szász András kormányszóvivő még júliusban jelentette be, hogy a 2014-től 2020-ig tartó időszakban az állam összesen 135 milliárd forintot biztosít a 16 érintett sportág (az asztalitenisz, az atlétika, a birkózás, a cselgáncs, az evezés, a kajak-kenu, a kerékpársport, a korcsolyasport, az ökölvívás, az öttusa, a röplabda, a sportlövészet, a tenisz, a torna, az úszás és a vívás) támogatására. Ezek a sportágak ugyanis nem jutnak hozzá azokhoz a társasági adókedvezményből befolyó összegekhez, amelyeket az öt látvány-csapatsport - a labdarúgás, a kosárlabda, a kézilabda, a jégkorong és a vízilabda - használhat fel.
Sportfelszerelések, edzőtáborok, fejlesztések, fizetések - csak néhány dolog, amit az összes szövetségnek ugyanúgy ki kell gazdálkodnia minden évben. Felvetődik azonban a kérdés, hogy elegendő keretet nyújt-e az állam éves támogatása (ez körülbelül 20 milliárd forint), hogy mindez biztosított legyen.
Korántsem.
A magyar sportban, akárcsak az élet egyéb területein, a rendszerváltás nem ment végbe maradéktalanul. Az egyesületek, szövetségek működése az állami segítség nélkül a legtöbb esetben továbbra is elképzelhetetlen. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a magáncégek és nagyvállalatok ne mutatnának hajlandóságot a sportélet iránt, sokuk támogat olimpikonokat, a MOL vagy az OTP komplett szövetségek munkáját segíti, utóbbi például a honi labdarúgó NB I névadó szponzora. Ugyanakkor látni kell, hogy a honi sport egésze nem képes megbirkózni a piacgazdaság buktatóival, az államnak továbbra is nélkülözhetetlenül jelen kell lennie.
Az állami szerepvállalás és a magántámogatások megléte egymást kiegészítve működnek hazánkban. A cégek azonban nemcsak közvetlen módon a sportági fejlesztésbe invesztálnak. Legtöbbjüknek ugyanolyan fontos, hogy felhívják az emberek figyelmét a rendszeres sportolás fontosságára, arra, hogy ez az egészséges élet egyik alappillére.
Ennek szellemében rendezték meg ebben az évben immár 28. alkalommal a SPAR Budapest Maratont. A futóverseny rendkívüli népszerűségnek örvend, minden évben több mint tízezren vesznek részt az élelmiszerlánc által szponzorált eseményen. Ez alól a 2013-as év sem volt kivétel a rekordszámú 21 930 nevezővel. Élsportolók, politikusok, színészek vállalták a megméretést, így váltak néhány óra erejéig az egészséges életmód nagyköveteivé.
Fehér István, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője így nyilatkozott az eseményről: "A SPAR mindig elkötelezett volt az egészséges életmód iránt és fontosnak tartotta, hogy hazánk egyik legnagyobb, az egészségtudatosságot népszerűsítő és társadalmi szempontból tömegeket megmozgató sporteseményét támogassa. A futó-rendezvényhez egyre szélesebb körű jótékonysági esemény is kapcsolódik."
A magáncégek egy másfajta szerepvállalására említett példát Altorjai Sándor, a Magyar Torna Szövetség főtitkára. A szakember lapunknak elmondta, a szervezet főtámogatójának anyagi segítsége rendkívül fontos pillére működésüknek.
"Immár több éve tart a gyümölcsöző együttműködés a Magyar Torna Szövetség és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. Között. Az anyagi támogatásnak köszönhető, hogy a szövetség megfelelően el tudja látni feladatait, legyen szó nemzetközi versenyekre való felkészítésről vagy edzőtáborokról. Hatalmas segítség ez nekünk, mivel az állami támogatás önmagában nem fedezi a teljes szakmai felkészülést. Úgy gondolom, mindenképp szükség van magáncégek részvételére a sportban."
A vállalatok számára ugyanakkor a sport fontos marketinghordozó lehet. Mindezt megerősítette Janny Géza is, a Raditec Kft. operatív igazgatója. A cég évek óta tartó együttműködés keretében ingyenes orvosi vizsgálatokat biztosít szponzorált csapatai számára. Sokat mondó, hogy Budapest NB I-es női kézilabda csapatai - az Újpest kivételével - egytől egyig a cég partnerei, mivel a szűkös anyagi keretekből nehezen tudnák kigazdálkodni a meglehetősen drága vizsgálatokat.
A magáncégek talán mindinkább kezdik felismerni, hogy nekik is megéri invesztálni a sportba - s nem csupán rövidtávú céljaik érdekében.
