munkahelyteremetés helyett szinte kizárólag a közmunkások létszámának duzzasztásával és a használhatatlan képzések szervezésével foglalkozik a kormány. Czomba Sándor a napokban jelentette be: minden eddiginél többen, összesen kétszázezren vesznek részt közfoglalkoztatási programban a november elsejétől április végéig tartó téli időszakban. A résztvevők közül 100 ezren dolgoznak majd - igaz, csak hat órában - további 100 ezren pedig olyan képzésben vehetnek részt, amellyel a nyílt munkaerő-piacon könnyebben helyezkedhetnek el. A foglalkoztatásért felelős államtitkár elmondta azt is, a 100 ezer ember képzése december elsejétől jövő március 31-ig tart, a képzési költségeket - amely 24 milliárd forintot tesz ki - a kormány uniós forrásból finanszírozza. Kifejtette, az oktatással a képzettségi szintet szeretnék emelni, és hiányszakmákra képzik a jelentkezőket, így a munkáltatók szakképzett munkaerőt vehetnek fel.
Ám mindez a képzési jegyzéket végignézve erősen megkérdőjelezhető. A kínálat között szerepel például a háztáji állattartó és háztáji növénytermesztő tanfolyam. Ez a végzettség a hazai és a külföldi hiányszakmák között nem szerepel, és az elnevezés sem arra utal, hogy a nyílt munkaerőpiacra képezne, esetleg a versenyképességet segítené elő. A motorfűrész-kezelő, a motoros kasza-kezelő, a parkgondozó, a tisztítás-technológiai szakmunkás (takarító), a segéd gát- és csatornaőr, illetve a kisgépkezelő szakma megszerzése sem valószínű, hogy az állástalanok munkavállalási esélyeit növeli. Mindez csak arra jó, hogy látszatsegítséget nyújtsanak a szegényeknek.
De a téli közmunkaprogram és képzés bejelentésének és időtartamának időzítésével kapcsolatban azt sem nehéz észrevenni, hogy a kormánypártok már a választásokra készülnek, és látszatreményt adnak azoknak, akik körében talán leginkább csökkent a népszerűségük. A segítség azonban nem valós, ami önmagában is megalázó, úgy, ahogy az egész közmunkarendszer. Tavaly egy átlagos közmunkás 3 hónapig dolgozhatott, ennyi ideig kaphatott legfeljebb 47 ezer forintot, majd 9 hónapon keresztül foglalkoztatást helyettesítő támogatásként 22 ezer 800 forintot. Ez átlagosan havonta 28 ezer 850 forintot jelent.
Még a kormány által közzétett adatok azt is mutatják, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők 34 százaléka nem kap foglalkoztatást helyettesítő támogatást akkor, amikor lejárt a közmunka ideje. Ez akkor fordul elő, ha a családban valakinek van "normál" munkaviszonya, akár csak minimálbérért is. Ebben az esetben az egy főre eső jövedelmi határ már magasabb, mint ami a támogatáshoz engedélyezett. A közmunkás ilyenkor semmilyen ellátásra sem jogosult, így az éves átlagos bevétele nem éri el a havi 12 ezer forintot sem. A kormány adatai szerint a közfoglalkoztatottak 19 százaléka tudott visszamenni a nyílt munkaerőpiacra, ám egy ombudsmani jelentésből kiderült, csupán 4,3 százalékuknak volt erre lehetősége.