A pénteki brüsszeli uniós csúcs résztvevői megállapították, hogy a következő nagy versenyképességi kérdés a digitalizáció. A digitális gazdaság azért került napirendre, mert az uniós vezetők megítélése szerint mára egyre inkább teret veszít Európa, noha egykor vezető volt ezen a területen. Becslések szerint a digitális közös piac megteremtése négy százalékkal dobhatná meg az EU bruttó hazai termékét (GDP), míg a távközlési piac széttöredezettsége 110 milliárd euró többletköltséget jelent az EU tagállamai számára összesen. A cél ezen a téren, hogy több befektetés valósuljon meg a digitális gazdaságban, a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak egyaránt kedvező egységes digitális piac jöjjön létre, s az európaiak is jobban ki tudják használni a digitális piac kínálta lehetőségeket, eszközöket.
Egyes részterületen vannak bizonyos tagállami fenntartások . Magyarország például - az uniós csúcson résztvevő Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatása szerint - nem akarja átadni az uniónak a rádiófrekvenciák értékesítésének és működtetésének a jogát, "de koordinációra hajlandó". Ugyanís mind a magyarok, mind a britek erősebbnek vélik a saját adatvédelmüket annál, amit az unió közösen hozna létre - mondta.
A menekültkérdést illetően a kormányfő elmondta, hogy sikerült a csúcstalálkozón érvényesíteni a közép-európai szempontokat. "Mindenki Lampedusáról meg a tengeri szerencsétlenségekről beszél, de a nyomás nemcsak ott nőtt meg, hanem a szárazföldön is" - hangsúlyozta Orbán, kiemelve, hogy ez különösen súlyosan érinti Magyarországot. Hivatkozott a legutóbbi negyedévben beadott menedékkérelmek számát áttekintő statisztikai adatokra. A legnagyobb arányú növekedés Málta és Svédország után Magyarországon volt tapasztalható. Lakosságarányosan Magyarország "már a dobogón van" az EU-ban a beadott kérelmek számát illetően - közölte.
"Akik életveszélyben vannak, és politikai okokból kérnek menedékjogot, azoknak meg kell adni, a többieket pedig nem kell befogadnia Magyarországnak" - szögezte le álláspontját a miniszterelnök, aki szerint a gazdasági bevándorlókat vissza kell juttatni oda, ahonnan jöttek.
Orbán Viktor beszámolt arról, hogy a gazdaságpolitikai kérdések áttekintése során az EU-csúcson sikerült eredményeket elérni abban a tekintetben, hogy a szociális és az adóügyi kérdések továbbra is nemzeti hatáskörben maradnak.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor közölte, hogy a Mol ügyéről nem folytatott tárgyalást horvát hivatali partnerével, hiszen a kérdést nem politikai szinten kell kezelni, hanem gazdasági és jogi tárgyalások révén lehet rendezni.
