Sokkal jobb életkilátásokat tudnak nyújtani az előrehaladott, áttétes vastagbélrákos betegeknek az onkológusok, amióta a hagyományos kemoterápiát célzott kezelésekkel egészítik ki: ezek a gyógyszerek a kemoterápiától eltérően nem minden gyorsan osztódó sejtre hatnak, hanem célzottan a daganatsejtekre fejtik ki hatásukat.
Az áttétes vastagbélrák kezelésében leggyakrabban két mechanizmust alkalmaznak: az egyik a daganatok tápanyag- és oxigén utánpótlását biztosító érhálózat kifejlődését gátolja, a másik a daganatok növekedési faktor receptorait (EGFR) blokkolja, ezáltal lassítja a betegség előrehaladását. Az EGFR-gátló kezelés nem hat mindenkinél, azoknál a betegeknél érdemes alkalmazni, akiknél a szövettani vizsgálat igazolja, hogy a tumorban lévő úgynevezett K-RAS gén nem mutálódott – ezt Magyarországon is vizsgálják a betegeknél. A most bejelentett kutatási eredmény arról szól: ezen betegek egy alcsoportjában – akiknél a K-RAS mellett a vizsgálódásba bevont N-RAS gén sem mutálódott – a teljes túlélésben számottevően, 7,5 hónappal jobb eredményeket sikerült elérni azzal, ha rögtön a kemoterápiás kezelés elején – szakszóval első vonalban – az EGFR-gátló kezelést vetették be és nem a daganatok érfejlődésére ható terápiát. Az eredményesség kulcsa tehát a szövettani leletek részletes genetikai elemzése. Az eredmények segítségével kiválaszthatók azok a betegek, akiknél a célzott terápia és kemoterápia kombinált kezelés várhatóan a leghatékonyabb.
„A III. fázisú FIRE-3 vizsgálatból származó új adatok szerint a vizsgált, áttétes kolorektális rákban szenvedő betegeknél első vonalbeli EGFR-gátló plusz kemoterápiás kezelés alkalmazásakor a teljes túlélés mediánértéke 7,5 hónappal, 33,1 hónapra nőtt az érnövekedés-gátló plusz kemoterápiás kezelés 25,6 hónapjához viszonyítva. Ez az élethosszabbodás valódi paradigmaváltás az áttétes vastagbélrák és végbélrák terápiájában a célzott terápiák, a monoklonális antitestek bevezetése óta.” - értékelte az eredményeket Volker Heinemann, a müncheni Ludwig-Maximilian Egyetem professzora, a FIRE-3 vezető vizsgálója. Hozzátette: a nemrégiben közzétett kapcsolódó vizsgálatok következtetéseivel együtt ezek az eredmények azt támasztják alá, hogy azon betegek esetében, akiknek a vastagbélrákja nem tartalmaz RAS mutáns géneket, már az első vonalbeli kezelés részeként érdemes EGFR-gátló terápiát alkalmazni.
