A szervezet az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) bővítette az engedélyezett online pénztárgépekkel kapcsolatos nyilvántartását. Ebben eddig egyebek mellett az engedélyezett pénztárgépek megnevezése, forgalmazója, az engedély kiadásának, továbbá jogerőre emelkedésének időpontja szerepelt. Az új rubrika azt tartalmazza, hogy a forgalomba hozatal megkezdhető-e a már engedélyezett pénztárgépek esetében.
A jelenlegi kimutatás alapján az engedélyezett 18 pénztárgép közül öt mellett szerepel a forgalomba hozatalt tiltó "nem". Ez azért okoz zavart, mert mind a 18 engedélyezett pénztárgép esetében jogerős a hivatal végzése, tehát eddig okkal lehetett feltételezni, hogy az engedélyezési eljárás lezárult - hangsúlyozza az OKSZ.
Az engedélyeket mind a 18 esetben már a szeptember 30-i, az online pénztárgépek megrendelésére vonatkozó határidő lejárta előtt kiadták, de a kereskedelmi szövetség szerint nem adtak információt a forgalmazási feltétel korlátozásáról.
A szervezet közölte: az öt tiltó esetben nem hivatalos információk szerint hiánypótlást kért a hivatal. Ha határidőre nem tesznek eleget a hiánypótlásnak, feltehetően vissza is vonhatja az MKEH a már kiadott engedélyt.
Az OKSZ kitért arra is: az adóhatóság ellenőrzi, hogy az online pénztárgépekről szóló rendeletben előírt kötelezettségeknek, az üzembehelyezési kód megszerzésének, továbbá a rendelés, szerződéskötés feltételeinek eleget tettek-e a vállalkozások, és büntet is, ha hiányt tapasztal.
A kereskedők méltánytalannak ítélik a bírság kiszabását, hiszen megvásárolható, üzembe helyezhető pénztárgép jelenleg nem létezik, egyelőre az üzembehelyezési kódot és a visszaigazolt megrendelést kell felmutatni. Az átállásnak valós jogszabályi határideje nincs - emelte ki az OKSZ.
A kereskedelmi szövetség álláspontja szerint minden megrendelés jogszerű, ami azt tartalmazza, hogy a pénztárgép eladója a jogszabályoknak megfelelő pénztárgép szállítását vállalja, függetlenül az engedélyezés menetétől.
Az OKSZ szerint célszerűbb lenne egy valós, teljesíthető átállási határidőt megszabni. A gyártás és az üzembe helyezés beindulásának elhúzódása, illetve a teljes átállás még hónapokig tart, ami nem a megbírságolt kereskedők hibája - áll a közleményben.
