Tudomány;atomerőmű;biotechnológia;anyagtudomány;

Forrás: IX. Országos Anyagtudományi Konferencia.

- Emberközpontú anyagtudomány

Klasszikus anyagtudományi kutatásokról, speciális anyagokról és eljárásokról, modern biotechnológiai fejlesztésekről és a paksi atomerőmű üzemelési problémáiról is tanácskoztak az anyagtudomány legnevesebb szakemberei a  IX. Országos Anyagtudományi Konferencián október 13. és 15. között, Balatonkenesén. Az esemény központi témáját idén az emberkímélő technológiai eljárások és az emberközpontú anyagok adták.

Rekordmennyiségű szakember gyűlt össze az idei Országos Anyagtudományi Konferencián. „Az eseményen az anyagtudomány szempontjából meghatározó hazai intézmények képviselői voltak jelen. A hazai akadémiai-, oktatói- és kutatói szféra, valamint a piaci szektor szereplői is megjelentek a helyszínen” – közölte Dr. Balázsi Csaba, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Anyagtudományi és Technológiai Intézetének vezetője, a Magyar Anyagtudományi Egyesület titkára. A rendezvény jelentőségét kiemelve a szakember hozzátette: „A konferencia kiemelt célja, hogy összefogja az anyagtudományi szakmai fórumokat Magyarországon”.

A rendezvény egyik legfontosabb üzenete, hogy az anyagtudomány az élet minden területén jelen van. A konferencián sokféle téma helyet kapott: a klasszikus kutatásoktól kezdve, mint a fémes anyagok, fémötvözetek képlékenységi vizsgálata, az olyan modern kutatásokig, mint az orvosi implantátumok antibakteriális bevonatának kialakítása. Az előadások jelentős része új fejlesztéseket mutatott be, a konferencia keretet adott arra, hogy a szakemberek ezeket a kutatásokat bemutassák, azokra a jelenlévők reflektáljanak, hozzáfűzzék gondolataikat, tanácsaikat, elképzeléseiket.

A rendezvény keretében szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításával kapcsolatos lehetőségeket vizsgálták. Az új, európai uniós direktívák az atomerőművek élettartamának 40-50%-os meghosszabbítását irányozzák elő. Az anyagtudományi kutatásokkal foglalkozó szakemberek közösen keresték a választ az irányelvvel kapcsolatban felmerülő kérdésekre. „Az erőművek 20-30 éves használata alatt olyan problémák is felmerülhetnek, amiket előre nem lehet modellezni. A jelenlévő szakértők a gyakorlatban is szeretnének ezekre az ismeretlen kérdésekre felkészülni, ezért a konferenciát követően a tapasztalt kutatók további folyamatos konzultációval segítik az erőmű üzemeltetését” – mondta Dr. Balázsi Csaba.

Az idei konferencián adta át harmadszor a Magyar Anyagtudományi Egyesület azt a díját, amelyre olyan neves szakembereket jelölhetnek, akik jelentős alakjai a magyar anyagtudományi életnek, munkájukkal elősegítették a tudományág fejlődését, valamint népszerűsítették azt. Ebben az évben a díjat Csanády Andrásné Dr. Bodoky Ágnes vehette át, aki évtizedek óta a magyar anyagtudományi szakmai közösség meghatározó alakja. A díjjal mind tudományos teljesítményét, mind közéleti munkásságát jutalmazták. Oktatói és kutatói munkája egyaránt kiemelkedő, nevéhez fűződnek a kvázikristályok hazai kutatási eredményei.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a Fővárosi Törvényszék újjáélesztette az információszabadságot, amikor arra kötelezte a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy számoljon el az adófizetők által parlagfű-mentesítésre felajánlott, több mint egymilliárd forintról - tájékoztatta szerdán a jogvédő szervezet az MTI-t.