;

püspök;Limburger;Franz-Peter Tebartz-van Elst;fényűzés;

Vasárnap élőlánccal tiltakoztak a főpappal szemben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THOMAS LOHNES

- Távozhat a limburgi püspök

Nehéz döntés előtt áll Ferenc pápa. Le kellene váltania a Németországban csak "botránypüspöknek" nevezett Franz-Peter Tebartz-van Elstet, aki fényűző életvitelével hatalmas felzúdulást okozott hazájában. Márpedig a pápa éppen a papok szerény életvitelét követeli. Ugyanakkor a Vatikánban erős lobbija van a püspöknek, Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció német vezetője szerint a főpap csak médiakampány áldozata.

Tebartz-van Elst már szombaton a Vatikánba akart utazni, hogy tisztázza magát a pápa előtt. Eredetileg csütörtökig járt volna vendégségben a Vatikánban. Újságírók hada sorakozott fel a szombaton a frankfurti repülőtéren, hogy kínos kérdéseket tegyenek fel a főpapnak, aki azonban váratlanul meggondolta magát. Vasárnap hajnalban aztán mégis felült a Ryanair római járatára. Nyilván nem véletlen, hogy fapados légitársaságot választott, de az eltelt hónapok alapján aligha hiszi el neki bárki is, hogy hirtelenjében szerény, az evangélium tanítását komolyan vevő püspökké változott volna. Ferenc pápával csütörtökön találkozik majd, ekkor akár véget érhet szolgálata egyházmegyei vezetőként.

Hogyan is fajultak idáig a dolgok? Franz-Peter Tebartz-van Elstet 2008 januárjában nevezték ki Limburg püspökének. Előzőleg Münster segédpüspökeként szolgált. 2011 júniusában tették le püspöki rezidenciájának alapkövét. Felépítéséről már Tebartz-van Elst püspökké való kinevezése előtt, 2007 februárjában döntés született. Tavaly januárban a püspök Indiába utazott. Nem is lett volna semmi gond ezzel, ám kiderült, hogy az első osztályon utazott. A püspökség erre azt közölte, hogy különféle kedvezmények miatt nem is a teljes összeget kellett kifizetni, ráadásul a főpap a saját zsebéből fizette a repülőjegyet. Az ügyet először közlő Spiegel ellen jogi lépéseket helyezett kilátásba az egyházmegyei vezető.

2013 júniusában szentelték fel az új püspöki rezidencia elkészült hivatalait. A felújítás teljes munkálatait eredetileg 2,5 millióra tervezték, de csak ezek a részlegek kerültek majdnem 10 millióba, s az építkezés még messze nem ért a végére. A püspök vélhetően arra gondolt, hogy könnyen a szőnyeg alá söpörheti ezeket a gondokat. Nem így történt. A püspökségen sok hívő lázadt fel az egyházmegye első embere ellen. 2013 augusztusában nyílt levélben tiltakoztak püspöki hivatásának nem éppen erkölcsös gyakorlása miatt. Már akkor híre ment annak, hogy az építkezés ára az eredetileg közölt sokszorosa lesz. Akkoriban 15-20 millió euróról írtak a lapok. Több katolikus hívő nem értette, hogy egyeztethető össze egy 4,5-6 milliárd forintos építkezés Ferenc pápa tanításával, aki egyik beszédében szót emelt a fényűző életet élő papok ellen. A főpap finoman fogalmazva nem lopta be magát a hívek szívébe. 2012 végéig 25 ezren hagyták el a katolikus egyházat e püspökségen belül.
A felháborodás zaja a Vatikánig is elért. Szeptemberben ezért küldöttet menesztettek a limburgi püspökséghez: Ferenc pápa Giovanni Lajolo bíborost bízta meg azzal, hogy mérje fel a helyzet súlyosságát. Tebartz-van Elst ekkor ígéretet tett az építési költségek felülvizsgálatára. A botrány hullámai azonban ezután sem ültek el. Sőt, egyre többen támadták a főpapot. Különösen azután, hogy - amint október 7-én kiderült - az építkezés összköltsége eléri a 31 millió eurót, ami 9,1 milliárd forintnak felel meg. A püspök a Bild lapban azzal védekezett, hogy a költségek egyebek mellett a műemlékvédelmi követelmények miatt ugrottak meg.

Október 10-én nagy pofont kapott a főpap a hamburgi ügyészségtől: eljárást indítottak ellene, s úgynevezett büntetőparancsot adtak ki vele szemben. A hatóság szerint ugyanis a püspök nem mondott igazat a hamburgi tartományi bíróság előtt tett, esküt helyettesítő nyilatkozatában. A püspök azt állította, hogy a Spiegel egy munkatársával folytatott beszélgetése során az újságíró nem tette fel neki azt a kérdést, hogy első osztályon utazott-e, ő pedig nem mondta azt, hogy az üzleti osztályon utazott. A limburgi püspök ezért pénzbüntetést kaphat.

Október 11-én az egyházmegyei vezető lemondta tervezett izraeli útját, egyben közölte azt is, mégsem fogalmazza meg ígért körlevelét, amelyben a kialakult helyzetre reagált volna. Hétvégén aztán újabb részletek kerültek napvilágra a püspök ügyeiről. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung szerint a főpap már régóta tudta, hogy az építkezés összköltsége horribilis méreteket ölt majd. A Welt am Sonntag pedig úgy értesült, hogy a végső ár a 40 millió eurót is elérheti. Közben szólásra jelentkezett az építész is, aki azt mondta, már több év óta tudni lehetett, hogy több tízmillióba kerül majd az építkezés .
Nagy kérdés, hogy a főpap mindezek után belátja-e, tarthatatlan a helyzete, ezért benyújtja lemondását. Szóvivője útján azt közölte, "püspöki szolgálatomról való döntést a szentatya hozhatja meg". Hírek szerint van Elst mielőtt a pápa színe elé járulna, Robert Zollitsch-csal, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnökével találkozik, aki még az elmúlt hét folyamán elhatárolódott az egyházmegyei vezetőtől. Elképzelhető, hogy Zollitsch visszalépésre akarja ösztönözni a főpapot. Szintén megvonta a támogatást a főpaptól a befolyásos kölni bíboros, Joachim Meisner.

Alois Glück, a német katolikusok központi bizottságának elnöke a Die Weltnek elmondta, kevéssé valószínű, hogy a főpap hivatalban maradhat. "Nem csak egy főpappal van gond, hiszen az egész ügy kihat a német katolikus egyházra" - mondta. Reményét fejezte ki, hogy a Vatikánban már ezen a héten döntés születik a főpap sorsáról.
Franz-Peter Tebartz-van Elstnek azonban még vannak támogatói, méghozzá nem is akármilyen szinten: Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció prefektusa szerint médiahadjárat indult a főpap ellen, s az "újságírók kitalációiról" van szó. Ez a megnyilatkozás azért furcsa, mert maga a püspök is elismerte, hogy horribilis összegbe kerül az építkezés, indiai útja kapcsán pedig az ügyészség is megállapította: nem mondott igazat.

Az október 7-i lampedusai hajókatasztrófa óta, amikor több száz afrikai menekült lelte halálát a Földközi-tengerben, egyre hevesebb vita zajlik arról, szolidárisabbnak kell-e lenniük az uniós tagországoknak a menekültekkel. Az EU-tagállamok belügyminisztereinek múlt heti tanácskozásán kiderült, a hivatalban lévő kormányok elégedettek ebbéli ténykedésükkel, s az Európai Bizottság sem tervez különösebb változtatásokat: a határőrizetet erősítik, ezzel azonban nem kezelik a probléma gyökereit.