A népesség öregedésével járó társadalmi, demográfiai problémák az elmúlt évtizedekben világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek. Az idősek aránya 1950-ben az egész világon 8%, 2000-ben 10% volt, 2050-ben azonban – az ENSZ „A világnépesség öregedése 1950–2050” című, 2000-ben közzétett kiadványa szerint –, az emberiségnek már több mint egyötödét, Európában 36-37%-át 60 éven felüliek teszik majd ki.
Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat Magyarországon is jellemző. A népességben folyamatosan, ráadásul az utóbbi években gyorsuló ütemben csökkent a 14 éves és ennél fiatalabb korcsoport aránya, miközben emelkedett az idősebb aktív korúaké, de még inkább a 60 éven felülieké. Mindez a születések és a halálozások trendjeiből ered, amit tovább rontottak az elmúlt években ehhez járuló, főként a fiatalabb korosztályt érintő külső (el)vándorlások is.
E folyamat a gazdaság fejlődésére, a munkaerőpiacra, és a generációs transzferekre is jelentős közgazdasági hatást fog gyakorolni. Emellett olyan társadalmi hatásokkal is számolni kell, melyek többek között a családösszetételben, az együttélési formákban, az egészségügyi ellátásban mutatkoznak majd meg. Elmondható tehát, hogy az idősebb korcsoportok létszámának és arányának tartós növekedése közvetlenül kihat a generációs együttműködésre, ami a társadalom működésének meghatározó alapja.
A 2011-es WHO felmérés alapján a 60 éves, vagy annál idősebb emberek esetén az érintettek 19,4 százaléka küzdött mentális elégtelenséggel, miközben súlyos financiális gondjai voltak 3,8 százaléknak, fizikai korlátokkal pedig 2,7 százalékuknak kell szembenéznie. Az idősebb emberek között előforduló leggyakoribb mentális zavarok:
- Depresszió ~ 20%
- Delírium (a kórházba kerültek között) ~ 15%
- Szorongásos zavarok ~ 11%
- Alvási zavar ~ 30-60%
- Alkohol, gyógyszer túlzott használata ~ 17%
- Demencia – az Alzheimer-kór gyakorisága 65 év felett 5 évente megduplázódik. A WHO Demencia Jelentése szerint 2010-ben 7,7 millió új demencia eset volt, ez négy másodpercenként egy új beteget jelent. Tekintettel a társadalmak globális elöregedési folyamatára 2050-re az újonnan diagnosztizált betegek száma elérheti akár az évi 24,6 millió főt. Ez azt jelenti, hogy 646 millió új eset lesz az elkövetkező 40 év során, amihez hozzáadódik a jelenlegi 36 millió ismert demens beteg.
Az idősödés önmagában nem betegség, és mégis:
- Növekszik az orvoshoz fordulás száma, a kórházban töltött időszak, és nő a gyógyszerfogyasztás is.
- Az idősödéssel gyakoribbá válnak bizonyos betegségek. (E betegségek nem az öregedés miatt alakulnak ki, hanem az adott szervek, szervrendszerek kóros elváltozásai miatt)
- Különösen súlyos problémát jelentenek a krónikus betegségek. Az idősek 85 százaléka legalább egy krónikus betegségben szenved.
- Az idősödéssel mindinkább megjelenik az ún. „5I”: immobilitás, inkontinencia, instabilitás, intellektuális hanyatlás és az iatrogenia (magából a gyógyító tevékenységből származó ártalom: betegség, maradandó károsodás stb.)
- Az öregedés során növekszik az esélye a sérüléseknek, a nem fertőző betegségeknek, a szegénységnek, a társadalmi elszigeteltségnek, a mentális betegségeknek, és a bántalmazásnak.
Van tehát dolga, felelőssége a pszichiátriának, annak ellenére, hogy az öregedéssel kapcsolatos problémák kezelése, megoldása nem egyedül az egészségügy feladata, hiszen ez csak társadalmi szintű összefogással oldható meg.
Vannak azonban a szakmának lehetőségei is, mind az idősebbek ellátása, mind az általános ellátás területén. Megszületett a szakemberek és a minisztérium által készített Mentális Egészség Szakpolitikai Programja (MESZP), ami a korábbi Lelki Egészség Országos Programja (LEGOP) helyébe lép, és ami célzottan és vállaltan kizárólagosan az egészségügyi ellátás feladatait fogja össze a mentális egészség területén.
A lehetőségek bővülését jelenti, hogy a Nyírő Gyula Kórházban létrejött az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, ahol több országos feladatot ellátó betegellátási, kutatási és szervezési feladatokat ellátó egység jött létre.
A nehézségek mellett vannak dicsekvésre alapot adó eredmények is: az öngyilkosságok aránya 1983-tól (45.3/100.000 fő) napjainkig megfeleződött (2012-ben 23.5/100.000 fő). A sok vizsgált és ismert tényező között ez mindenképpen a depressziós betegek ellátásának javulásával, így a pszichiátriai ellátás ezen területen történő javulásával függ össze.
További érdekesség, hogy a Thomson-Reuters elemzése szerint a magyarországi összes tudományág közül az űrkutatás és a pszichiátria emelkedik ki. A tudományos publikációkat „mérő” impakt faktorok szerint 2005 és 2009 között a világátlagot a magyar pszichiátria 38%-al múlja felül, az űrkutatás 50%-al. A hazai clinical medicine (klinikai orvoslás) 18%-al van az átlag fölött, de például az immunológia 32%-al, a Neuroscience+Behaviour pedig 14%-al van az átlag alatt. Összességében elmondható, hogy az összes orvostudományi ág közül e szempontból a pszichiátria/pszichológia áll a legjobban.
