Hétfőn fogadja el és hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság azoknak a „közös érdeklődésre számot tartó” gáz, villamos energia és olaj projekteknek a listáját, amelyek a következő hét évben az erre a célra létrehozott speciális alapból uniós támogatásban részesülhetnek.
2014 és 2020 között összesen 5,8 milliárd euró áll majd rendelkezésre a belső energiapiac fizikai megvalósítását előmozdítani hivatott uniós alapból (Európai Hákózat-összekapcsolási Eszközből) a különböző infrastruktúra-fejlesztésekre.
A befektetők által előterjesztett 750 projektből végül több szűrő után 248 energiaprojektet választottak ki az uniós illetékesek, elsősorban a gáz és a villamos energia területén.
A kiválasztott beruházások többsége a földgáz észak-déli irányú áramlását; LNG-terminálok építését és a déli gázfolyosó megvalósítását hivatottak elősegíteni, továbbá a jelenleg nemzeti határok közé beszorított villamos energiarendszereknél a határkeresztező kapacitások kiépítését.
A most kiválasztandó projektek nem csak uniós finanszírozásban részesülhetnek, de a szokásosnál egyszerűbb és gyorsabb, 4 évet nem meghaladó engedélyeztetési eljárásból is hasznot húzhatnak a mielőbbi megvalósulás érdekében.
A szabályok szerint a listát két évente felülvizsgálják, és törölhetik róla azokat a projekteket, amelyek az érintettek hibájából túlzottan lassan haladnak vagy nem felelnek meg többé például a környezetvédelmi előírásoknak. A most elfogadandó lista lényegében ugyanaz, amire a tagállami hatóságok július végén rábólintottak.
A még júliusban jóváhagyott előzetes listán közel egy tucat magyar érdekeltségű beruházás is szerepelt. Ezek a következők:
1. A szlovák-magyar gázösszeköttetés (interkonnektor) Veliké Zlievce-Balassagyarmat- Vecsés között.
2. A Krk szigetén épülő horvát LNG-terminálból a földgáz elszállítását Magyarország (Szlovénia és Olaszország) felé lehetővé tévő infrastruktúra megépítése (a magyar-horvát interkonnektor már létrejött).
3. A déli gázfolyosóból és a görög LNG terminálokból származó gáz Bulgárián, Románián és Szerbián keresztül Magyarországra történő eljuttatását célzó projektek. Konkrétan a román-magyar-osztrák átviteli folyosó, ami magába foglalja a Városföld-Ercsi-Győr gázvezetéket, a városföldi kompresszor állomás kibővítését; az Ercsi és Százhalombatta közötti vezetéket; a csanádpalotai vahy az algyői kompresszorállomás bővítését.
4. Még ugyanennek a fejlesztésnek a kontextusában a Romániát Magyarországgal összekötő gázvezetéken a gáz fordított irányú áramlásának megteremtése, ami Csanádpalotánál vagy Algyőnél igényel beruházásokat.
5. A romániai Constantát Araddal és a magyarországi Csanádpalotával összekötő gázvezeték megépítése (AGRI gázvezeték).
6. A magyar-szlovén gázösszeköttetés (interkonnektor) Nagykanizsa-Tornyiszentmiklós és Lendava-Kidricevo között.
7. A júliusi listán még rajtavolt a gázt a török-bolgár határról Románián és Magyarországon keresztül az ausztriai Baumgartenig szállító „Nabucco-West” projekt is, aminek a jövője azóta megkérdőjeleződött, miután az azeri Shah-Deniz II. konzorcium választása a görög-olasz Transz-adriai Gázvezetékre (TAP) esett.
8. A horvát, a magyar és a szlovén villamos energiahálózat összeköttetéséhez szükséges határkeresztező kapacitás (interkonnektor) létrehozása a horvát Zerjavenec, Hévíz és a szlovéniai Cirkovce között.
9. A Gőnyű és Gabcikovo közötti határkeresztező kapacitás, vagyis a magyar és a szlovák árampiacot összekötő interkonnektor létrehozása, ami több alberuházást feltételez.
10. A Sajóvánka és Rimaszombat (Szlovákia) közötti interkonnektor megépítése.
11. A kisvárdai térség és Velké Kapusany (Szlovákia) közötti összeköttetés megteremtése.