A zsinagógába október 6-án mehettek be utoljára azok a nem hívők, látogatók, akik kíváncsiak voltak az épületre. Azóta a műemlék az érdeklődők előtt zárva tart. Az épületbe a hívők saját felelősségükre bemehetnek, és vallásuk gyakorlásáért be is mennek - tette hozzá.
Freund Jenő azt mondta, már korábban tudták, hogy baj van, de reménykedtek az állami és önkormányzati segítségben, ez azonban eddig elmaradt. Ezért nem volt más választásuk, mint a zsinagóga bezárása. Felidézte, hogy a zsinagóga másfél évszázadon keresztül adott helyet neves, hittudós rabbiknak, kántoroknak és elöljáróknak, akik azon dolgoztak, hogy Miskolcnak kultúrát, hírnevet és gazdasági fellendülést hozzanak.
A vallási épületek mellett, fürdők, piacok, iskolák, kórház és számos olyan épület létesült a hitközség segítségével, amelyet ma jószerivel csak a történelemből ismernek a miskolciak - tette hozzá.
Elmondta azt is, a zsinagóga falai, ablakai még az eredetiek, s bár kívülről jó néhány évvel ezelőtt megszépült az épület, tartóoszlopainak, belső szerkezetének állaga leromlott.
Több ígéret volt a segítségre, de eddig valamennyi várat magára, holott még abban is bíztak, hogy 2014-ben, a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára sikerül újfent biztonságossá tenni a zsinagógát - mondta a hitközség elnöke. Megjegyezte, hogy annak idején a Miskolcról elhurcolt zsidó emberek közül kevesen tértek vissza. Ma a hitközség valamivel több mint félezer tagot számlál, vallásukat száznál is többen gyakorolják.
Freund Jenő elmondta azt is, hogy a néhány évvel ezelőtti felmérések szerint az 1856 és 1863 között Ludwig Förster tervei alapján, neoromán moreszk stílusban épült, Miskolc ma már egyetlen, és a régió legnagyobb zsinagógájának rekonstrukciója legalább másfél milliárd forintba került volna. Ez vélhetően ma jóval több lenne - tette hozzá.
