A félelem bénít, de kényelmes hivatkozási alap is a cselekvés hiányára - mondta Mendrey László a Hét Olajfa Egyesület "Vissza a jogállamot!" című rendezvénysorozatának közoktatási témájú beszélgetésén, amelyen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnökén kívül részt vett Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, valamint Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja. Mendrey szerint a kormány a tanárok megfélemlítése mellett a pedagógusok megosztására épít, akárcsak a tavalyi diáktüntetések esetében. A PDSZ elnöke úgy fogalmazott, a hatalom hihetetlen erőket és szakértelmet mozgósít a megosztás érdekében.
Galló Istvánné szerint viszont a tanárokat ért sérelmek még nem érték el a többségnél a tűréshatárt, ezen felül tudomásul kell venni, hogy vannak nyertesei és vesztesei például a pedagógus életpálya-modellnek. A nyílt ellenállást az is akadályozza, hogy jelenleg az intézményvezetők sem tudnák megvédeni azokat a pedagógusokat, akik például úgy döntenek, hogy elmennek egy tüntetésre. Az iskolaigazgatók munkáltatói jogait ugyanis elvették. A PSZ elnöke úgy vélte: a teljes társadalomnak a pedagógusok mellé kellene állnia. Ebben pedig a médiának is szerepe lenne, csakhogy a többség abból a közmédiából tájékozódik, amely nem tárja fel, hogy mi zajlik valójában a közoktatásban és mik lesznek a kormányzati intézkedések következményei. Galló Istvánné szerint a PSZ akkor állna egy esetleges sztrájk mögé, ha annak céljai reálisak és megvalósíthatók lennének. A szakszervezeteknek nem a kormány, hanem a kormány egyes intézkedései ellen kell tiltakozni, hiszen az érdekképviseleteken belül vannak bal-, és jobboldali nézetű tanárok. A PSZ elnöke hozzátette: egyik párt mellé sem fognak odaállni a választási kampányban.
Kunhalmi Ágnes úgy vélte, a pedagógus közalkalmazott, vagyis egy központosított rendszerben az államtól függ az élete. Ha egy tüntetésen való részvétel miatt a tanár kegyvesztetté válik, esetleg kirúgják, akkor nem mehet át másik iskolába, nem alkalmazza majd másik önkormányzat, hiszen minden tanár munkáltatója az állam. Az MSZP elnökségi tagja szerint azonban a megfélemlítés ellenére már létrejött a változtatni akarók kritikus tömege. Ráadásul a jobboldali szavazók többsége szerint is az oktatáspolitikában teljesít a legrosszabbul a kormány, ez pedig elősegítheti a kormányváltást.
Kunhalmi úgy vélte, az államosított iskolarendszer egyik alapvető hibája, hogy nincs lehetőség korrekcióra. Ha valaki felül hibázik, az végigfut az egész rendszeren. A szocialista politikus súlyos problémának nevezte azt is, hogy kikapcsolták a helyi közösségeket a döntéshozatalból, az oktatás minden szereplőjét egy miniszteri szobából próbálják utasítgatni.
Ismeretlen tulajdonosok
Egyelőre nem tudni, melyek azok a "magyar magánszemélyek érdekeltségébe tartozok vállalkozások", amelyek részére a finn Sanoma a közelmúltban eladta a hazai tankönyvpiacon legnagyobb részesedéssel bíró Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót (NTK). Mivel egy szeptember 20.-i kormányhatározat arra kérte fel az emberi erőforrás minisztert, hogy szeptember 30.-ig készítse elő a "nem piaci alapon működő, közfeladatként ellátandó" tankönyvkiadás kialakítását - valamint a Sanoma is elismerte, hogy az eladás "a magyarországi oktatási szektorban hosszú ideje tapasztalható kedvezőtlen feltételekkel áll kapcsolatban" -, felmerült a lehetősége annak, hogy megindul az államosítási folyamat. Az Index piaci forrásai szerint elképzelhető, hogy olyanok vásárolták meg a kiadót, akik hamarosan továbbadnák azt a vevőként bejelentkező államnak. A helyzet azonban nem ennyire egyértelmű, bár az NTK lapunknak küldött válasza azt tükrözi, hogy a cég mindenképpen bele szeretne "simulni" a fennálló politikai kurzusba. A közlemény a "100 százalékban magyar tulajdon" erős hangsúlyozása mellett (a kormány részéről többször elhangzott, hogy nem szabad a "multik" profitját gazdagítani a tankönyvkiadásban) úgy fogalmazott: "A vállalat továbbra is a nemzeti köznevelési rendszer megújulásához szükséges minőségi tananyagok elkészítését tekinti legfontosabb feladatának".
