Az ózdi képviselő-testület június 20-án döntött úgy, hogy július elsejétől korlátozzák hatvankét utcai kút vízhozamát, huszonhetet pedig elzárnak. Ezt azzal indokolták, hogy takarékosabb vízfogyasztásra akarják ösztönözni az embereket, illetve vissza szeretnék szorítani a vízlopást.
Ózdon csaknem ezer háztartásban nincs vezetékes víz, ezért a korlátozás miatt hosszú sorok kígyóztak a közkutaknál. Az erről megjelent sajtóbeszámolók arra is kitértek, hogy az intézkedés elsősorban hátrányos helyzetű és cigány származású embereket érintett – emlékeztetnek a vizsgálatról szóló közleményben.
Székely László, az alapvető jogok biztosa és Szabó Marcel, a környezetvédelemi jogterületért felelős biztos helyettes közös jelentésükben megállapították, hogy az önkormányzat megalapozatlanul hivatkozott takarékossági okokra ebben az ügyben.
Az ivóvíz az élet nélkülözhetetlen feltétele, az ivóvízhez való jog elválaszthatatlan az élethez való alapjogtól. A korlátozás döntése látszólag mindenkire vonatkozott, de valójában a lakosság egy jól behatárolható, cigány nemzetiségű csoportját lényegesen nagyobb mértékben érintette, mert az ilyen utcai kutak nagy része olyan helyeken van Ózdon, ahol főleg cigányok élnek.
Az alapjogot korlátozó döntés önkényes indokokon alapult, a döntés és annak végrehajtása nem volt elkerülhetetlen, az emberi méltóságot is sértő kollektív büntetésként hatott, nem volt igazolható, hogy a korlátozás arányban állt volna az elérni kívánt céllal – állapították meg.
Az ombudsman és a helyettes biztos az emberi méltóság sérelmét, illetve nemzetiségi származáson alapuló közvetett diszkriminációt is megállapított az ügyben.
