A Fidesz mostani bejelentésében minden benne van, ami a kormányzati filozófiát jellemzi: látszatmegoldás, nem a problémát kezeli - mondta Hack Péter. A fideszes Gulyás Gergely és Kocsis Máté által ismertetett, várhatóan két hét múlva a parlament elé kerülő törvényjavaslat ugyan a legalább 15 éves szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményekre vonatkozik, de kötelezően lábperecet írna elő akkor is, ha a bíró nem látta indokát az előzetes elrendelésének.
Gulyás és Kocsis javaslata az eljáró szakértőket is megszorongatná: 60, a bonyolultabb ügyekben 90 napot adnának szakvéleményük elkészítésére, a mulasztók nem kapnák meg díjukat, vagy a bíróság rendbírságot szabna ki rájuk - amit az ároktői ügy szakértőinél meg is tett a Fővárosi Törvényszék, mivel a DNS-szakvélemények mintegy 1,5 évet késtek.
A pusztán a társadalmi felháborodásra reagáló, a Fidesztől amúgy sem idegen jogalkotás sok szempontból kockázatos. "Ahelyett, hogy az ügyek iszonyú elhúzódásának okait orvosolnák, olyan emberek sorsát kockáztatják a javaslattal, akik talán nem is bűnösök" - hívta fel a figyelmet Hack Péter, emlékeztetve az édesanyja meggyilásával vádolt Balla Irma fiának ügyére. Arra kellene választ találni a büntetőjogász szerint, hogy az igazságszolgáltatás miért képtelen négy év alatt eljutni egy elsőfokú ítéletig, miközben a hatóságok nincsenek fajsúlyos következményeket jelentő határidőkhöz kötve.
"Ha az ügyész nem készíti el a vádiratát, vagy a bíróság nem foglalja írásba az ítéletet a törvény adta időn belül, annak semmilyen érdemi követkeménye nincs" - mondta Hack. A szakértőket, noha kétségtelen a felelősségük az ügyek elhúzódásában, pedig "hiába kötelezik 60 napos határidőre, ha egy napra 48 órányi feladat jut rájuk": egyrészt kevesen is vannak, másrészt finanszírozni kellene őket. Sok neves szakember egyszerűen nem lép be a szakértői rendszerbe, mert nem éri meg neki, kellő motiváltságuk viszont nagyban hozzájárulna az elhúzódások csökkenéséhez - fejtette ki Hack, megjegyezve: "és ehhez nem is kell egy futballstadionnyi, mindössze egy szektornyi ülőhely ára".
Míg Hack szerint a kormánypárt a javaslattal indirekt módon a kevésbé súlyos ügyek háttérbe helyezését ösztönzi - ezáltal befolyást gyakorol az igazságszolgáltatásra -, Fleck Zoltán szerint alapvető állampolgári jogok is sérülnek, miközben a hatékonyság nem javul. "Minél kijjebb tolódik az előzetes ideje, annál inkább a büntetési funkciót látja el" - vélte a jogszociológus, aki szerint a kormánypárt megint azt kockáztatja, hogy pereket veszt Strasbourgban. Fleck a javaslatot nem tartja politikai lépésnek - noha szerinte is azt sugallja a Fidesz lépése, hogy "megoldjuk ezt az ügyet" -, inkább "végig nem gondolt jogi" lépésnek nevezte, amit viszont jogállamban úgy lehet megoldani, ha az alapjogok sértetlenül maradnak. Ezt a rendszert az emberi jogokra érzékeny választói közösségeknek, például Skandináviában, lehetetlen lenne eladni - tette hozzá.
Ez érezhetően nem jelentett gondot a kormánypártban, mivel Gulyás azzal érvelt, hogy alkotmányos aggályok bármilyen törvényjavaslattal kapcsolatban felvethetők, "de amíg a jelenlegi helyzet fennáll", a Fidesz-frakció eltökélt a szerintük megnyugtató válaszok megadására. Emlékezetes, májusban még Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is arról beszélt éppen az ároktői eset kapccsán, hogy már vizsgálják az előzetes letartóztatás rendszerét.