- A napokban óriási belpolitikai vihart kavart, hogy ön honlapján a szocialista EP-csoport "bizonyítványának" nevezte a Tavares-jelentést. Ön azt írta, hogy a dokumentum "összeállítása elsősorban Göncz Kinga és Tabajdi Csaba érdeme, végigharcolásában mindannyian részt vettünk, elfogadtatásáért valamennyien mindent megtettünk". Mégis mit értett azon, hogy a dokumentum az önök bizonyítványa?
- Pontosítsunk. A Magyar Szocialista Pártban folyik a 2014-es európai parlamenti (EP) választási lista összeállítása. A jelölés során pályázatot kell benyújtani. A közel 14 oldalas pályázatom egyik bekezdése tér ki a Tavares-jelentésre. Az alapos munkával kiérlelt anyag pontos lajstrom és őszinte tükör az aktuális kormánynak: rossz úton járnak, mielőbb vissza kell fordulni. Orbán Viktor hiába szeretné valamiféle baloldali világ összeesküvésként beállítani a jelentést: a jobboldali többségű Európai Parlament szavazta meg a benne foglaltakat. A magyar kormánynak 370, a tartózkodókkal együtt 450 ellensége ülne a többségében jobboldali EP-ben? De a jelentés - és ezt büszkén vállalom - a szocialista EP-képviselők rátermettségének bizonyítványa is. Nagyon nehéz volt ugyanis elérni a végső szöveg finom egyensúlyát. Több mint ezer módosító indítvány érkezett, köztük egészen durvák is: függesszék fel Magyarország uniós szavazati jogát, vagy vonják meg a fejlesztési pénzeket. Ezeket javarészt mi gyomláltuk ki. Az nem volt kérdés, hogy az Orbán-kormányt az unió szembesíteni kívánja kijózanító véleményével: európai mércével mérve a magyar kabinet veszélyes úton jár. Eleget szenved a magyar lakosság a Fidesz miatt, az újabb büntetések csak az embereknek ártanak, miközben csak erősítik az Európát tagadó kormánypárt szólamait.
- A jobboldali sajtó, valamint a kormánypártok belföldön azt állítják: önök lejáratták Magyarországot. Ki járatta le hazánkat?
- A kormányoldal nyilván nem mondhat mást. A Tavares-jelentés tartalma ugyanis roppant kínos. Magyarázkodni kell miatta külföldön, még a jobboldali Néppárt politikusai előtt is. Annyira - nem tudok mást mondani - ciki, hogy még a "gránitszilárdságú" alaptörvény módosítására is hajlandóak voltak, engedve a kritikának. Van itt azonban egy mélyebb probléma is, amit felszínre hozott az ügy. Nekünk, baloldaliaknak nem Orbán Viktor szlogenjeihez, hanem a saját meggyőződésünkhöz, elveinkhez kell mérnünk magunkat. József Attilával mondva, "a mindenséghez merd magad". Nem nekünk, hanem a botrányos teljesítményére ok nélkül büszke kormánypártnak van magyarázni és szégyenkeznivalója. Ez szerintem egy fontos tanulság a közelgő kampányra nézve is.
- Egyetért Viviane Reding uniós alapjogi biztossal abban, hogy a Tavares-jelentés okafogyottá vált? Azaz az alaptörvény-módosításokkal megoldódott-e bármely, a jelentésben súlyos aggályként megfogalmazott probléma?
- Viviane Reding a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) esélyes jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára. Ami az Európai Parlamentet illeti, 2014-ben egy új részleget hoz létre, amelynek feladata az, hogy monitorozza az unió tagországait a közösen elfogadott alapelvek érvényesülése vonatkozásában. Monika Hohlmeier (EPP) jelentéstévő, és jómagam mint társjelentéstevő ajánlására Demokrácia- és jogszabály- figyelőrendszer van alakulóban - Orbán Viktor teljesítményének hála. Ha tárgyilagosak vagyunk, látnunk kell, hogy több uniós tagállamban vannak értékrend-problémák, nem csak Magyarországon. De a Tavares-jelentés volt a fordulópont, ami után már nem lehet legyinteni, ha antidemokratikus folyamatokat, az európai politikáktól való jelentős eltérést tapasztalunk. Kijelölt egy határvonalat, amelyet - legalábbis egyelőre - a Fidesz sem mer átlépni. Ez a mi érdemünk is, büszkén vállalhatjuk.
- A kormány sikerként interpretálta, hogy az Európai Bizottság 75 milliárd forintos szankcióval sújtotta Magyarországot a pályáztatás folyamatában talált szabálytalanságok miatt. Valóban siker ez?
- A Tavares-jelentés miatt egyetlen fillért sem vesztettünk, mégis hazaárulóknak neveznek minket, szocialistákat. A kormány kézi vezérelt és biztosan szabálytalan pénzosztó rendszere - amelyről már több "papírjuk" is van - jelenlegi ismereteink szerint közvetlenül 75 milliárd, közvetve további 2-300 milliárd forintot vett ki az ország kasszájából. Ez szerintük siker. Végül is, hogy a kormánynak kedves sportágból hozzak példát: biztosan siker, hogy csak 3:0-ra kaptunk ki Bukarestben és nem 5:0-ra. De győzhettünk is volna... Nem volt megoldhatatlan a feladat.
- Valóban "jelentéktelen apróság" a mérnök-probléma, amely miatt Brüsszel visszatartotta a támogatásokat?
- Egyáltalán nem, az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvét sértette meg a kormány, méghozzá tudatosan. A magyar kamarai tagság kikötése azt szolgálta, hogy a külföldi cégek eleve el se induljanak sok hazai fejlesztési pályázaton. Ez megkönnyíti a Fidesznek kedves cégek dolgát. De a kisebb verseny még akkor is felsrófolja az árakat, ha éppen nincs mutyizás. Tehát az EU szabályain túl a magyar adófizetőket károsították meg. Ráadásul igen nagy bajban lennénk, ha a külföldre dolgozó magyar cégeket, vagy magyar munkavállalókat is ilyen feltételekkel fogadnák más országokban! A magyar Országgyűlés 2009 júliusában elfogadta a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló jogszabályt, melyet a Fidesz képviselői is megszavaztak. Így nem csak Unió, hanem magyar jogszabályt is sértettek.
- Ismét átalakítja a kormány az uniós források felhasználásának módját, a fejlesztési források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre szeretnék fordítani. Összhangban áll ez az uniós prioritásokkal?
- Minden ország maga döntheti el, hogyan használja fel az uniós pénzeket, nincs egységes uniós elvárás. A "közvetlen gazdaságfejlesztés" pedig egy homályos szóösszetétel: nesze semmi, fogd meg jól. Ha pazarló és veszteséges működési modelleket tartunk lélegeztetőgépen, a haverok érdekei szerint, azzal csak növeljük a bajt. De ha az innovációra, a gazdasági és társadalmi környezet tartós javítására és a minőségi termelésre áldozunk, akkor komoly eredményeket érhetünk el. Mindkettőt hívhatjuk "közvetlen gazdaságfejlesztésnek", de csak az utóbbi út járható. Így lehetne okosan használni az Unió adta pénzt és lehetőségeket.
- Milyen esélyeket lát arra, hogy az idén véget érő uniós költségvetési ciklus forrásait maradéktalanul fel tudja használni Magyarország?
- Szinte semekkorát, de nagyon drukkolok, mert itt nincs helye kárörömnek! Fontos, hogy a kormány hibájából megcsúszott projektek határidőre befejeződjenek, a vállalkozók, cégek és intézmények pénzükhöz jussanak. A hírekben csak a milliárdokról olvasunk, de valójában a Fidesz butaságával és kivagyiságával egész közösségek boldogulását tette kockára. Lázár János a minisztériumok impotenciáját okolja a csúszásokért, de nyilvánvaló, hogy a parancsutasításos rendszer mindig rosszabbul működik. Ahol a szakembereknek nincs autonómiájuk, ahol nem lehet politikamentes, szakmai döntéseket hozni, ott komoly károk keletkeznek. 2010 után a Fidesz-KDNP óriási pusztítást végzett ezen a területen.
- "Európa lemaradása kritikussá vált az info-kommunikációs ágazatban az Egyesült Államok és egyes kelet-ázsiai országok között" - fogalmazott egyik nyilatkozatában. Mire gondolt?
- Miközben az USA-ban a mobilkapcsolatok fele, Japánban és Dél-Koreában pedig 40 százaléka 4G sebességű, addig Európában a telefonok alig 6 százaléka kapcsolódik ilyen hálózatokhoz. Hasonló lemaradás látható a vonalas szélessáv elterjedésében is. Az ágazatban a beruházások üteme lassú, és ez beavatkozás nélkül aligha változik, hiszen az itteni telekom-vállalatok az internetezés és az okostelefonok robbanásszerű terjedése ellenére nagy területeket ítélnek lemaradásra. Az országhatárok átlépése sokszor komoly fejtörést okoz, nincsenek egységes iparági szabályok, standardok. A fogyasztóvédelem szabályai is eltérnek a tagállamokban, és nem adnak választ arra, ha valaki egy okos eszközt vásárol, de az elmaradt hálózatokon nem tudja kihasználni. A szélessáv eljuttatása minden európai lakoshoz a XXI. század villamosítása, út a munkához, út a társadalmi részvételhez.
- Miért tartja fontosnak az uniós beavatkozást, miért nem elég a piaci szereplőkre bízni a folyamatot, hiszen nő az internetezők, az okostelefont használók száma?
- A városokban ez talán így van, vidéken nincs. A nagysebességű internet mindenkihez el kell érjen. Az Unió "Digitális Menetrend"-je egyik fontos fejezetének, a szélessávú internethálózatok fejlesztésének jelentéstevőjeként a hivatali bürokrácia lebontása, az EU lakosságának internetre kapcsolása a célom. Együttműködésre fogjuk bírni a különböző hálózatokat - energia, közlekedés, csatornázás - , hogy keressék a szinergiákat. Hihetetlen pazarlás, hogy ma minden hálózat külön engedélyezteti, és végzi a költségek 80 százalékát kitevő földmunkákat. Különösen fontos a vidéki környékek bekapcsolása a fejlesztésekbe. A kis-és középvállalatok szempontjait is érvényesíteni kell. Arra is törekedni kell, hogy a közszolgáltatások - az iskolai elektronikus osztálynapló, a hivatali ügyintézés, a kkv-k piacra kapcsolása - az Unió minden országában ezen a platformon működjenek. A statisztikák fontosak, de a legfontosabb, hogy az Unió lehetőségeit az Unió minden polgára kihasználhassa.
- Ha már itt tartunk, hogyan lehet képviselni magyar cégek, ágazatok érdekeit az Európai Parlamentben, mivel az uniós intézkedések általában ágazatokat érintenek és nem országspecifikusak?
- Végig kell gondolni, hogy mi a magyar érdek az adott kérdésben, hogyan lehet, általános szinten megfogalmazni, úgy hogy az EU közös politikájának része legyünk, és ne kivételek. Ehhez persze nagyon sokat kell a magyar vállalatokkal, szakmai érdekképviseletekkel is egyeztetni. Az egész Európai Unió azért működőképes, mert eltérőek az érdekek. Minket például kevéssé érint az olajfaligetek telepítésének szabályozása vagy a tengeri halászat. De erősek vagyunk többek között autógyártásban, vegyiparban, mezőgazdaságban. Így máris lehet elvszerű kompromisszumokat keresni: "Én támogatlak ebben, ha holnap te segítesz másban, ami nem sérti az érdekeidet." Fékek mellett tilos, érdekek mentén kötelező kompromisszumokra törekedni. Általában elmondható, hogy a baloldal gazdaságélénkítésre és a területi felzárkóztatásra építő válságkezelő receptje sokkal közelebb áll a magyar helyzethez, mint az európai jobboldal megszorító politikája, amiről már az Európai Bizottság néppárti elnöke is beismerte, hogy hibás.