Hamis és nevetséges vádak - mondta a jelentést érintő legutóbbi, szerzőségét megkérdőjelező állításokra válaszolva Rui Tavares. Mint ismételten rámutatott, a jelentést az Európai Parlament plenáris ülése elfogadta, így a neve is megváltozott, már nem Tavares-jelentés, hanem az Európai Parlament határozata. "Az Európai Parlament az unió egyetlen demokratikusan megválasztott intézménye. Nagyon sok európai parlamenti képviselő dolgozott ezen a jelentésen. Sokan nyújtottak be módosító indítványokat, köztük magyar EP képviselők is. Méghozzá minden pártcsoportból, a Fideszből, az MSZP-ből, még a Jobbikból is" - emlékeztetett a jelentéstevő.
Mint mondta, a jelentéskészítés átlátható folyamat. "Öt tervezetet nyújtottam be, ezek némelyikét más EP-képviselőkkel együtt, magyarok mellett luxemburgi, spanyol, román kollégával is dolgoztam együtt. Az ötödik, végső jelentéstervezetet én írtam, az én aláírásom szerepel rajta és a tartalmáért teljes felelősséget vállalok" - húzta alá, ugyanakkor hozzátette: "Ha valaki újra akarná játszani ezt a játékot, jogában áll. Ám hadd emlékeztessek mindenkit: a jelentés a magyarországi alkotmányos változtatásokról szól, s a tartalmát tényszerűen senki nem vonta kétségbe. Ezek a változtatások összeegyeztethetetlenek az EU alapértékeivel. Erről kell beszélni. Meg kell vizsgálni, a határozatban foglalt javaslatok közül melyik megvalósítható, melyik nem. A lényeg a jelentés tartalma, azt javaslom, a magyar intézmények a tartalmi kérdésekkel foglalkozzanak."
Orbán Viktornak a Parlamentben elhangzott kijelentésével kapcsolatosan Tavares rámutatott: "Ezek súlyos szavak. Azt mondani, hogy az Európai Parlament bármelyik országnak az ellenfele, ellensége, olyan súlyú, mintha az uniós szerződések megsértésével vádolnának bennünket. Az unió alapszerződése szerint az EU valamennyi intézményének kötelessége a tagállamokat egyenlően kell kezelni. Az Európai Parlament sokat tett azért, hogy elkerülje a kettős mérce alkalmazását."
Az EP-képviselő érthetetlennek tartja azt is, hogy korlátozni akarják egyes európai parlamenti képviselők jogát. Mint rámutatott, valamennyi magyar EP-képviselő - köztük a szocialisták is - az Európai Parlament tagjai. Jogukban áll módosító indítványokat benyújtani, szavazni. "Komoly dolog, ha valaki e jogokat kétségbe akarja vonni. E vádaskodások csak a figyelemelterelést szolgálják. De szeretnék világos üzenetet küldeni: nem hagyjuk, hogy eltérítsenek bennünket a munkánktól. Sem az EP-ben, sem más uniós intézményben. Az a feladatunk, hogy a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokratikus értékek érvényesülésén munkálkodjunk."
Tavares cáfolta, hogy az EP-jelentésének ne lennének következményei. Emlékeztetett, augusztusban a Bizottság egész ülését a jogállamiságnak szentelte. Szeptemberben Viviane Reding bizottsági alelnök beszédében csak ezzel a kérdéssel foglalkozott. Ugyancsak szeptemberben, az EU helyzetéről mondott beszédében José Manuel Barroso leszögezte, hogy ez a kérdés a legmagasabb prioritást élvezi az unióban. Novemberben a tagállamok bíróságainak részvételével tanácskoznak erről. "Folytatjuk a munkát, nagyon komoly, szisztematikus módon. Ha valaki nevetséges vádakkal áll elő, csak az időnket vesztegeti" - mondta.
Arra a kérdésre, nem tartja-e reménytelennek, hogy a magyar jogállamiság terén változásokat érjenek el, a portugál EP-képviselő azt mondta: "Az Európai Parlament a múltban is együttműködött a magyar kormánnyal és a jövőben is erre törekszik. A jelentés megszavazása után történtek változások, pozitív is, negatív is, s ahogy korábban, értékjük ezeket. A magyar kormány napi párbeszédet folytat a Bizottsággal és a Parlamenttel. Megállapodtunk, hogy ez a legjobb módszer. Soha nem kaptunk olyan üzenetet a magyar kormánytól, hogy nem hajlandók a párbeszédre, nem hajlandók együttműködni. Az kétségtelen, hogy az ottani kijelentések időnként nagymértékben különböznek az itteniektől."
Rui Tavares kérdésünkre elmondta, a jelentés lezárásával a munkája nem ért véget, ma is napi szinten foglalkozik a magyar jogállamiság kérdéseivel, ahogy sok más EP-képviselő is. "Ez az ügy nem csak Magyarországról, hanem az egész Európai Unióról szól. Felkészültnek kell lennünk egy lehetséges jogállami válságra. Nem engedhetjük meg, hogy olyan felkészületlenek legyünk, mint az euróválság ügyében voltunk". Hozzátette, az Európai Bizottság átfogó mechanizmust dolgoz ki a jogállamiság érvényesülésének értékelésére egy adott tagállamban, erről Barroso ígérete szerint még az idén kiadnak egy dokumentumot.
"Ez nem készült volna el a Tavares-jelentés nélkül" - jegyezte meg. Jelentős változtatásra készül a Bizottság, a 7-es cikkelyhez hasonló mechanizmust alkalmazva egy adott tagállamot figyelmeztetnének, hogy a jogállamiság megsértése fenyeget. Az Alapjogi Charta 51. cikkelyének eltörlése is felmerült, hogy a jövőben az uniós alapjogok érvényesülését nem csupán az EU szintjén, hanem a tagországok szintjén is meg lehessen követelni. "Az Egyesült Államoknak száz évbe telt, mire elérte, hogy a Bill of Rights ne csak szövetségi szinten érvényesüljön" - mutatott rá Rui Tavares.
Idén július 3-án fogadta el a strasbourg-i székhelyű EP Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő - az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló - jelentését. A dokumentum felszólította a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy maradéktalanul állítsa vissza az Alaptörvény elsőbbségét, törölve belőle azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság (Ab) a korábbiakban alkotmányellenesnek nyilvánított, illetve állítsa vissza az Ab valamennyi jogszabály felülvizsgálatához való jogát. A jelentés továbbá figyelmeztette a kormányt, hogy biztosítsa valamennyi parlamenti párt számára az alkotmányozási folyamatban való lehető legszélesebb körű részvételt. Az EP 370 igen szavazattal, 249 ellenében, 82 tartózkodás mellett fogadta el a határozatot. Mivel a 765 képviselőből - akik közül 701-en vettek részt a titkos szavazáson - 274-en tartoznak az Európai Néppárthoz (amelynek a Fidesz is tagja), valószínű, hogy a néppártiak közül sokan távolmaradásukkal, tartózkodásukkal vagy igenlő szavazatukkal járulták hozzá a Fidesz-kormányt elítélő dokumentum elfogadásához. Ez nem foganatosított szankciókat Magyarországgal szemben, csak azt írta elő, hogy ha a magyar kormány és Országgyűlés nem teljesíteni a jelentés ajánlásait, akkor fel kell kérni az EP házbizottságát, hogy "mérlegelje az EU-szerződés 7. cikk 1. bekezdésének indokoltságát". Utóbbi csak megállapítaná, hogy veszélyben lehetnek az alapvető értékek, de nem vonná meg a szavazati jogot az adott tagállamtól.
Tavares nem "önszorgalomból" írta meg a jelentést. Az EP már tavaly februárban elfogadott egy határozatot, amelyben "súlyos aggodalmát" fejezte ki a magyarországi demokráciával és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban. A határozat az igazságügyi és szabadságjogi bizottságot - amelynek Tavares is tagja - bízta meg azzal, hogy indítson vizsgálatot az ügyben. A magyar kormány ennek ellenére már kezdettől fogva a "nemzetközi baloldal" áskálódásának tudta be a vizsgálatot. Orbán Viktor miniszterelnök a Tavares-jelentés EP-vitájában ráadásul kijelentette, hogy a baloldali képviselők azért szavaznak majd igennel a dokumentumra, mivel az "egyfajta büntetés a magyar konzervatív kormánynak, mert a bankokat és a nagy profitot felhalmozó közműszolgáltatókat megadóztatták". A parlament hétfői ülésén pedig már azzal vádolta meg az MSZP-t, hogy "a magyar EP-képviselők összefogtak az ország ellenfeleivel Magyarország ellen" (M.R)
