A bíróság szerint erre a döntésre azért volt szükség, mert semmi nem szünteti meg a fertőzés kockázatát, ám sokan döntően másképp látják a kérdést.
"Az ilyen ítéletek hosszútávon tovább fokozhatják az HIV-vel élőkkel szembeni előítéleteket, és a fertőzöttek további hátrányos megkülönböztetés vagy extrém esetben akár zsarolás áldozatai is lehetnek" - mondta lapunknak Bagyinszky Ferenc, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) HIV/AIDS programvezetője Magyarország első HIV-perének újabb végzésével kapcsolatban. Az ügy immár nyolc éve húzódik, és mint a Blikk beszámolt róla, az első fokon eljáró BKKB megtiltotta K. Zoltánnak, hogy tíz hónapos letöltendő börtönbüntetése után egészséges nővel háljon.
A bíróság szerint az sem adhat felmentést, ha beleegyezne a partner, illetve ha védekeznének az aktus során. Mint K. Zoltán ügyvédjétől, Lichy József megtudtuk, a testület azon az állásponton volt, hogy semmi nem szüntetheti meg a fertőzés kockázatát, ezért van szükség a korlátozásra.
A döntés sok szempontból vitatható, ám a legnagyobb kérdés az, hogy a vírus átadásának lehetősége miatt valóban el kell-e tiltatni a fertőzötteket az egészséges emberektől. "A diagnosztizált, azaz ismert betegek nagy része gyógyszert szed, amelyek amellett, hogy gátolják a HIV szaporodását és megakadályozzák az immunrendszer leépülését, mellékhatásként drasztikusan csökkentik a fertőzőképességet" - jegyezte meg Bagyinszky Ferenc, majd hozzátette: ma már kijelenthető, hogy egy sikeres terápián lévő HIV-vel élő szexuális úton nem fertőz tovább. Ugyanezen az állásponton volt a HIV-segítőszolgálatot működtető Háttér Társaság a Melegekért is: ügyvivőjük, Dombos Tamás úgy fogalmazott, "súlyos szakmai hiba" azt feltételezni, hogy a kondom és a gyógyszeres kezelés hatására ne lehetne minimálisra csökkenteni a vírus átadásának kockázatát.
Lichy József ügyvéd arról is beszámolt, a BKKB szerint a fertőzés veszélyének kitett partnerek egészséghez való alapjoga erősebb, mint a betegséggel élők megkülönböztetésének tilalma, ám ha tényleg nem tudják átadni a vírust a HIV-fertőzöttek, nem marad más, csak a tiszta jogkorlátozás. A Háttér Társaság ügyvivőjének szavaival: "ilyen mellékbüntetést, hogy szexuális tevékenységtől való eltiltás, a bíróság nem szabhat ki, ez súlyosan jogsértő. Felhívhatja a terheltet, hogy használjon óvszert, de többet nem tehet".
Bagyinszky Ferenc végezetül arra mutatott rá, számos olyan külföldi példa van, ahol a HIV-státuszt válóperben, gyermekelhelyezési ügyekben használják fel egymás ellen a felek. A szakértő megállapítása a mostani döntésre figyelemmel különösen súlyos, hiszen K. Zoltánnak nem kell átadnia a fertőzést ahhoz, hogy bűncselekményt kövessen el, elegendő pusztán az, hogy megtörtént az aktus. Így bárki, akivel szexuális kapcsolatot létesít, feljelentheti, zsarolhatja.
Hozzá kell tenni, mind a TASZ programvezetője, mind a Háttér Társaság felhívta a figyelmünket, a bírósági határozat pontos ismeretének hiányában véleményük nem konkrétan K. Zoltán ügyére, hanem általában egy ilyen bírósági határozatra vonatkozik. Az álláspontok kialakítására mégis azért lehet szükség, mert Magyarországon ez az első per, amit a vírus szándékos átadása miatt indítottak.
Ami a konkrét ügyet illeti, a 35 éves K. Zoltánt súlyos egészségromlást okozó szándékos testi sértés miatt ítélték el a múlt héten; a HIV-fertőzött férfivel szemben megfogalmazott vádak között az elmúlt években már a gyilkossági kísérlet is szerepelt, ám ezt elvetették. K. Zoltánt egykori szerelme, a 30 éves Gabriella és volt felesége, az 54 éves K. Judit jelentette fel, mert a férfi úgy feküdt le velük védekezés nélkül, hogy elhallgatta a fertőzöttségét. Az ügyben a mostani a harmadik elsőfokú ítélet, már két felmentő és két hatályon kívül helyező végzés is volt, és a másodfokú döntés fél év múlva várható.