Az életjáradék konstrukció már cirka száz éve létező és ismert megoldás, de az eltartási szerződés sokáig elterjedtebb volt Magyarországon. Utóbbi azért is veszített a vonzerejéből, mert az idős emberek tartottak attól, hogy egy megromlott kapcsolat vagy nem teljesített vállalások miatt akár hosszú jogvita, meddő pereskedés indulhat - összegezte a tapasztalatokat Hliniczky Krisztián életjáradék szakértő a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában.
Itt elhangzott, hogy a különbségekkel fontos tisztában lenni, ugyanis
az életjáradék nem azonos az eltartási szerződéssel.
Utóbbinál az eltartó személyes gondoskodást is vállal, például bevásárlást, ápolást, fürdetést vagy az étkezésben való segítséget. Az életjáradék ezzel szemben egy pénzbeli megállapodás: az ingatlan tulajdonosa egyszeri összeget és rendszeres havi járadékot kap, miközben élete végéig a lakásában maradhat.
Meglepőnek tűnik, de az életjáradékot nem elsősorban azok választják, akiknek nincs gyermekük. A szakértő tájékoztatása szerint az ügyfelek 80-85 százalékának van gyereke vagy unokája. Az idős szerződőknek nem az a céljuk, hogy feléljék a vagyont, épp ellenkezőleg, már életükben segíteni akarják a következő generációt, miközben nyugdíjkiegészítésre is szert tesznek. Az egyszeri összeget, ami a lakás értékének bizonyos százaléka, a második-harmadik generációnak lakásvásárlásnál önerőként, vállalkozás indításához kezdő tőkeként vagy akár egy külföldi tanulmány finanszírozására adják az életjáradékosok.
Magyar Péter: Januártól 120 ezer forintra emeljük az öregségi nyugdíj legkisebb összegétA konstrukció egyik gyakori formája, hogy az ingatlan értékének körülbelül 20 százalékát fizetik ki egy összegben, a fennmaradó részhez pedig havi járadék kapcsolódik, ami egy 80 milliós minimálértéken számolt budapesti ingatlannál havi 300 ezer forintos összeg. Ha nagyobb, például 30 százalékos egyszeri összeget kér a tulajdonos, akkor a havi járadék alacsonyabb lesz, ez most 190 ezer forint ugyanennél a lakásértéknél. Létezik olyan megoldás is, amikor az ingatlan értékének felét egy összegben fizetik ki, ebben az esetben további havi járadék nélkül. Ennek alapja az a megközelítés, hogy a lakott ingatlan értéke nagyjából a fele az azonnal birtokba vehető, üres lakásénak - mondta a szakértő.
A tulajdonosnak egyik esetben sem kell automatikusan kiköltöznie - tette hozzá. Hliniczky Krisztián kifejtette: hogy az elmúlt 15 évben a szerződést kötők 35–38 százaléka költözött el, átlagosan a szerződéskötés követő 9-10 évvel később az ingatlanból. Jellemzően azért, mert már nem tudta önállóan ellátni magát, és idősotthonba ment. A lakásért kapott első, sok millió forintos részletet az idősek közül sokan stabilan befektetik, népszerű körükben az állampapír, ami biztonságos, kiszámítható hozamot jelent. Később ebből akár magán idősotthoni belépődíjat is tudnak fizetni.
Az életjáradék iránt jellemzően a 70 év körüli, de többségében a 74–80 éves korosztály érdeklődik. Tapasztalatok szerint sokan a nyugdíjba vonulásuk után még nyolc-tíz évig próbálnak megélni a rendelkezésükre álló összegből, majd ezt követően jutnak el oda, hogy a lakásuk jelentette vagyont is szeretnék használni. Nagyobb számban
a 2010-es évek elején jelent meg az a réteg, amelynek tagjaira jellemző, hogy a minimálisan adózó speciális foglalkoztatási formák miatt lett nagyon alacsony, havi akár csak 28-30 ezer, illetve 40 ezer forint a nyugdíja.
Az OECD 2024-es nyugdíjjelentése külön fejezetben foglalkozik az idősek lakásban felhalmozott vagyonának felszabadításával, amikor a tulajdonos az ingatlan egészét vagy egy részét értékesíti, miközben élete végéig az övé marad a lakás használati joga - hívta fel a figyelmet az életjáradék szakértő. Rámutatott, hogy az ilyen megoldások egyik előnye, hogy az időseknek nem feltétlenül kell a gyerekeikre támaszkodniuk. Sok esetben ráadásul a gyerekeik már másik városban vagy külföldön élnek, és nem tartanak igényt a szülő lakására. Az idős emberek mégis sokszor úgy érzik, hogy kötelességük maradéktalanul megőrizni az ingatlant az örökösöknek.
A mérték és a módszer is támogatható, de a jövőben további lépések szükségesek a nyugdíjasok ellátásának érdekében