együttműködés;Horvátország;energetika;Orbán Anita;Kapitány István;

A Zaláta-Dravica gázmező fejlesztéséről állapodott meg Horvátországgal Orbán Anita és Kapitány István

Kapitány István szerint az energiaszektorban jelentkező kihívások közös fellépést igényelnek, ilyen a magyar–horvát földgáz-összeköttetés kapacitásbővítése.

A mai napon Orbán Anita külügyminiszter asszonnyal első zágrábi látogatásunkkor tárgyaltunk Gordan Grlić Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel, valamint Ante Šušnjar gazdasági miniszterrel. A tárgyalások fókuszában az energetikai kérdések álltak. Emellett tárgyaltunk a kétoldalú kapcsolatok további területeiről, az aktuális EU-politikai és nemzetközi kérdésekről is - jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebookon.

A tárcavezető beszámolója szerint hangsúlyozták a magyar–horvát kapcsolatok erősítésének szükségességét. Kapitány István jelezte, Magyarország külföldre történt teljes beruházási állományán belül Horvátország a második legfontosabb piaca a magyar tőkének, hiszen magyar cégek 5,4 milliárd eurót fektettek be. Mint írta, fontos, hogy Horvátország kiszámítható befektetési piac maradjon, és keressék az előrelépési lehetőségeket az energetikai ügyekben. Az üzleti és az emberek közti kapcsolatok pozitívan hathatnak a politikai kapcsolatokra is, közös érdekünk, hogy az Európai Unió tagállamaként nyertesei legyünk a 2028–34 közötti új pénzügyi keretnek - állapította meg a miniszter.

Kapitány István szerint az energiaszektorban jelentkező kihívások közös fellépést igényelnek, ilyen a magyar–horvát földgáz-összeköttetés kapacitásbővítése. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország fontosnak tartja a Horvátországgal folytatott megbízható és kiszámítható kőolajellátási együttműködés fejlesztését, és támogatja a MOL és a JANAF közötti párbeszéd folytatását az Adria-kőolajvezetékről. Megegyeztek a Zaláta–Dravica közös földgázkutatási és -termelési projekt elindításáról, amely a miniszter szerint a magyar–horvát energetikai együttműködés új fejezetének az első sikertörténete lehet.

A fejleményekről Orbán Anita is posztolt a Facebookon. A külügyminiszter emlékeztetett, a tárgyalásra éppen a Budapest és Eszék közötti autópálya-kapcsolat teljessé válásának első évfordulóján került sor, ami szerinte jól jelzi, hogy tovább szeretnék bővíteni a magyar–horvát együttműködést.

A megbeszélések középpontjában az energetika állt, de szó volt a kétoldalú kapcsolatokról, az aktuális uniós és nemzetközi kérdésekről is - számolt be Orbán Anita. A külügyminiszter ismertette, a magyar-horvát határ két oldalán élő emberek és cégek érdekében bővíteni szeretnék a közlekedési és energetikai összeköttetéseket, közös céjuk a Murakeresztúr–Kotoriba közötti új Mura-híd megépítése és a magyar–horvát földgáz-összeköttetés kapacitásának bővítése. Megjegyezte azt is, hogy a magyar és a horvát kisebbségpolitikát továbbra is példaértékűnek tartják.

Az MTI szerint a tárgyalás után Kapitány István üdvözölte a krki LNG-terminál kapacitásának bővítését, és jelezte, hogy Magyarország nyitott az onnan érkező földgáz mennyiségének jelentős növelésére. A miniszter közölte, a Magyarország és Horvátország közötti földgáz-összeköttetés kapacitását is fejleszteni kell, és már az év végére kapacitásbővítéssel számolnak. Elmondta azt is, hogy a horvát, a magyar, a szlovák és a szerb finomítók működésének összehangolása is fontos a régió energiaellátásának biztonsága szempontjából.

A gazdasági és energatikai miniszter beszélt arról is, hogy Magyarország azt szeretné, ha több magyar vállalat működne sikeresen Horvátországban, és több horvát cég fektetne be Magyarországon. Jelenleg 39 horvát beruházás van Magyarországon.

Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter elmondta, a két fél számos olyan projektről tárgyalt, amelyek erősíthetik a két ország gazdaságát és együttműködését. A horvát tárcavezető az energiaellátás biztonságát, az ipar dekarbonizációját, valamint a közlekedési és logisztikai útvonalak összekapcsolását emelte ki a további együttműködés területei közül.

Ante Šušnjar szerint új, kedvező időszak kezdődhet Magyarország és Horvátország gazdasági kapcsolataiban, amelynek lehetőségeit a feleknek konkrét projektek megvalósításával kell kihasználniuk.

November 1-jétől szükségesnek tartaná az árrésstop kivezetését Nagypéter Sándor, a Dél-KerTész elnöke, aki szerint ez nem okozna érdemi áremelkedést. Az ágazat helyzetén az 5 százalékos áfával is javítanának, aminek 150-160 milliárd forintos egyszeri költségvetési hatása lehetne. Szerinte az árrésstophoz kapcsolódó Árfigyelő már hátrányos helyzetbe hozza a beszállítókat.