Lionel Messi 1987-ben született Rosario városában. Kilencéves korában azonban nem az volt a legfontosabb kérdés, hogy meddig juthat a futballban, hanem az, hogy miért marad el a növekedése a kortársaiétól. Tízévesen a Newell’s Old Boys utánpótlás-csapata révén került Diego Schwarzstein endokrinológushoz, aki növekedésihormon-hiányt diagnosztizált nála, ezért megkezdődött a hormonpótló kezelése. Ami nem sportteljesítményt fokozó terápia volt, hanem a hormonhiány miatt elmaradó növekedést korrigálta.
Évekig tartó injekciókúra
A kezelés hosszú volt: Messit naponta injekciózták, ami igen komoly anyagi teher volt a famíliának, a havi költség nagyjából 1200–1500 dollár közötti sávba esett; a költségek jelentős részét a család állta, illetve egy kölcsönös biztosítási rendszer fedezte.
Egy idő után azonban ez a háttér már nem tudta garantálni a kezelést, ekkor viszont a Barcelona vállalta annak folytatását, miután felismerte a fiúban rejlő őstehetséget.
Ez a történet másik szála, ami igazolja a katalán óriásklub megfellebbezhetetlen szakmai igényességét és kockázatvállalását.
Messi 13 évesen, 2000-ben került Barcelonába, ahol a La Masia akadémián folytatta a futballt és a kezelést. A hormonbomba azonban nem csinált belőle világsztárt. Nem adott neki kivételes labdaérzéket, gyorsabb döntéshozatalt vagy technikai képességeket. A kezelés egy egészségügyi problémát orvosolt, Messi kiemelkedő tehetsége ettől teljesen elkülönült.
Mi lett volna, ha Messi magyar?
Ha egy kilencéves magyar gyereknél ugyanezt a növekedésihormon-hiányt diagnosztizálnák, a hazai egészségügyi rendszerben is létezik államilag finanszírozott kezelési út. A terápiához azonban nem elég, ha egy gyermek alacsony: a hormonhiányt megfelelő vizsgálatokkal kell igazolni, ha ez teljesül, százszázalékos támogatási kategóriába tartozik. Vagyis ha a kilencéves Lionel Messi 2026-ban Magyarországon élne, és ugyanezzel az igazolt növekedésihormon-hiánnyal kerülne az ellátó rendszerbe, a kezeléshez lenne államilag finanszírozott hozzáférése.
Ez azonban nyilván nem jelenti azt, hogy automatikusan világsztár válna belőle. A növekedési hormon kezelése nem tehetséggondozás, hanem orvosi terápia.
A célja nem egy futballista magasságának maximalizálása, hanem a hormonhiány következtében elmaradó növekedés kezelése.
Messi történetének kevésbé ismert része
Messi 207 válogatottsággal és 125 góllal készül az utolsó válogatottbeli mérkőzésére Benin ellen (tv.: Sport1, szerda hajnali egykor). A világ és főként Argentína nyilván világbajnoki címére, Copa América-győzelmére, megszámlálhatatlan rekordjára és a Barcelona színeiben eltöltött zseniális éveire emlékezik majd. Holott az ő története jóval korábban eldőlt.
Egy kilencéves gyereknél felismerték, hogy hormonhiánya van, majd megkapta a kezelést, ami lehetővé tette, hogy végül befussa azt a pályát, amire képes volt.
Argentína és az egyetemes futball ma ezt ünnepli. Hogy megkapta a lehetőséget, és nem csupán élt vele, hanem azt maximalizálta is.
Immár a „díszdoktor” Messi nélkül nyertek simán az argentinokHetvenötödik szabadrúgásgóljával Messi már második az örökranglistánLionel Messi hazai barátságos mérkőzésen köszön el az argentin közönségtől