Oroszország;Ukrajna;háború;kőolaj;Volodimir Zelenszkij;

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij közölte, megkettőzik az orosz kőolaj-finomítók elleni támadásokat

Válaszul a légitámadások új moszkvai stratégiájára.

Ukrajna megkettőzi az orosz kőolaj-finomítók elleni támadásokat, válaszul a légitámadások új moszkvai stratégiájára, melynek célja, hogy az emberek elhagyják Kijevet és más városokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök szombaton. Hozzátette: Ukrajna továbbra sem támad polgári célpontokat.

Az ukrán elnök arról számolt be, hogy

az ukrán hírszerzés olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök új doktrínát dolgozott ki, melynek alapján polgári célpontok minél szélesebb körét akarja támadni a tél közeledtével.

– Láttuk ezeket az iratokat, és tudjuk, hogy engedélyezik az infrastruktúra – logisztika, utak, iskolák, kórházak – elleni támadásokat, hogy nyomást gyakoroljanak az emberekre: hagyják el a fővárost, a különböző városokat – mondta Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint Putyin erősnek akar mutatkozni, amikor a hadserege területeket veszít el a fő frontvonalon, és egyre nagyobbak a veszteségei.

Zelenszkij közölte, hogy a Vivaldi kódnevű ukrán ellentámadás során mintegy 140 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza a Donyeck medencében, amelynek teljes ellenőrzését Moszkva a békeszerződés feltételéül szabta meg.

Zelenszkij – aki az elnöki palotában beszélt, ahová behallatszott a légvédelmi szirénák hangja – kijelentette: nem látja annak jelét, hogy Putyin érdekelt lenne a béketárgyalásokban vagy az energetikai létesítményekkel kapcsolatos tűzszünetről tartandó tárgyalásokban.

Az ukrán elnök hangsúlyozta: országa reagálni fog Moszkva taktikáinak a megváltozására, de ezt nem polgári infrastruktúrák elleni támadásokkal teszi. Hozzátette: amíg az oroszok az ukrán energetikai létesítményekre támadnak, Ukrajnának az orosz energetikai hálózat – elsősorban a háborúban pénzforrásként szolgáló kőolaj-finomítók – elleni támadással kell reagálnia.

– Természetesen – tőlük eltérően – mi nem válaszolunk civil célpontok elleni támadással

– szögezte le.

Zelenszkij a közösségi médiában bejelentette: Ukrajna olajipari létesítményeket támadott az oroszországi Szamarai és Volgográdi területen az elmúlt 24 órában. Az ukrán hadsereg azt közölte, hogy a Lukoil volgográdi olajfinomítóját és a Szamarai területi kőolajelosztó központot találták el, s mindkét létesítményben tűz keletkezett.

Azzal kapcsolatban, hogy a Trump-kormányzat meghívta Putyint a decemberi miami G20-csúcsra, Zelenszkij figyelmeztette az Egyesült Államokat: ne higgyen az illúzióknak, hogy Oroszország véget akar vetni a háborúnak, és le akar mondani a Donyec-medencéről. Az elnök szerint a Nyugattal való gazdasági és diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének a békéhez való visszatérés kell, hogy legyen a feltétele.

Az ukrán elnök kijelentette: Ukrajna nagyban függött az F–16-os és MiG harci gépektől a sugárhajtású orosz drónok mintegy 60 százalékának semlegesítésében, de a gépekhez való 20 mm-es lőszerek kifogyóban vannak. Kijev sürgősen más megoldásokon dolgozik – mondta Zelenszkij. Október közepére megérkezhetnek a Sahíd típusú drónok elfogására alkalmas első kicsi, olcsó légvédelmi rakéták.

A múlt héten Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna a sugármeghajtású Sahídok elfogására alkalmas öttípusú elfogódrón kifejlesztésén dolgozik.

Ukrajna a héten jelentette be az első hazai fejlesztésű hosszú hatótávolságú (mintegy 250 km) ballisztikus rakéta első harci alkalmazását. Zelenszkij közölte:

tárgyalt a Fire Point nevű gyártóval, hogy megsürgesse a hosszabb hatótávolságú rakéta gyártását, amellyel a cég szerint elérheti Moszkvát. Mint mondta, bizonyos benne, hogy az ősszel elkészül.

Az elnök bejelentette, hogy az e heti brüsszeli tárgyalások után Ukrajna rendelkezésére állnak a források a drónok megrendeléséhez, amelyekkel 2027 elejéig folytatni tudják a harcot. Hozzátette: ezt az ukrán költségvetésből, illetve a 90 milliárd eurós európai uniós kölcsön következő részletéből finanszírozzák.

Karl-Heinz Wiesemann és Heinrich Timmerevers távozása ismét ráirányította a figyelmet a német katolikus egyház vezetőinek gondjaira. A visszaélési ügyek feltárása, a paphiány, a hívek számának apadása és az egyházmegyék átszervezése egyre inkább válságmenedzseri munkává teszi a püspöki hivatal működését.