Karol Nawrocki tovább blokkolja a lengyel alkotmánybíróság új tagjainak hivatalba lépését

A lengyel alkotmánybíróság körüli válság továbbra sem enyhült. A parlament, a szejm még szeptember 4-én választotta alkotmánybíróvá Maciej Bereket, Donald Tusk kormányának korábbi miniszterét, mandátuma pedig szeptember 19-én kezdődött volna. Karol Nawrocki köztársasági elnök azonban mindeddig nem tűzött ki időpontot az eskütételre. Az elnöki hivatal azt közölte, hogy előbb olyan iratokat vár, amelyek igazolják Berek legalább tízéves gyakorlati jogászi tapasztalatát.

Berek szeptember 21-én levélben kérte az államfőt, haladéktalanul jelölje ki az eskü helyét és időpontját. Arra hivatkozott, hogy a törvény szerint az eskü letételének elmaradása akár a tisztségről való lemondásként is értelmezhető. A szejm hivatala közben jelezte, hogy nem tervez külön parlamenti eskütételt számára, és azt tartja helyesnek, ha a ceremónia az államfő előtt történik meg. Ezzel a konfliktus egyelőre jogi és politikai patthelyzetté merevedett.

Tusk azzal védi jelöltjét, hogy technokrata szerepet töltött be, széles közigazgatási és jogalkotási tapasztalattal rendelkezik. Az ellenzék viszont arra hivatkozik, hogy a kormány korábban maga is olyan szabályt támogatott, amely többéves várakozási időt írt volna elő az aktív politikai tisztség és az alkotmánybírói megbízatás között. A törvény végül az előző államfő vétója miatt nem lépett hatályba, de a politikai ellentmondás megmaradt.

A Tusk-kormány és az elnöki hivatal hónapok óta vitázik arról, miként lehet helyreállítani az alkotmánybíróság hitelességét a PiS 2015 után végrehajtott átalakításait követően. A kormányoldal szerint a korábbi többség több olyan bírót is kinevezett, akinek a helyét már törvényesen betöltötték, ezért a testület egyes döntéseinek a legitimitása is megkérdőjeleződött. A konfliktushoz európai bírósági ítéletek és jogállamisági eljárások is kapcsolódnak.

A szejm az elmúlt hónapokban több új alkotmánybírót választott, ám az elnök csak egy részük esküjét fogadta el. Ez újabb alkotmányos vitát nyitott: a kormányoldali jogászok egy része szerint az államfőnek nincs mérlegelési joga, mert a bírák megválasztása a parlament hatásköre, míg az elnöki hivatal szerint az eskü nem puszta formaság, és jogosan vizsgálhatja a törvényi feltételek teljesülését. A nézetkülönbség miatt több megválasztott bíró ténylegesen nem tud részt venni a testület munkájában.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Tusk-kormány nem ismeri el teljes értékűnek a jelenlegi alkotmánybíróság működését, és több határozatának hivatalos közzétételét is megtagadta. A kabinet azzal érvel, hogy a testület összetétele nem felel meg a független és pártatlan bírósággal szembeni európai követelményeknek. A PiS és az elnöki tábor ezt alkotmányellenes hatalomátvételnek nevezi, s azt állítja, hogy a kormány politikai eszközökkel akarja átalakítani az igazságszolgáltatást.

Ez azonban gyakorlatilag két párhuzamos alkotmánybíróság kialakulásához vezethetne, és tovább növelné a jogbizonytalanságot. A válság mélységét jól mutatja, hogy a testület fennállásának negyvenedik évfordulóját is két külön rendezvényen ünnepelték: az egyik az intézmény hivatalos vezetéséhez, a másik a kormányoldalhoz közelebb álló jogászi körökhöz kötődött.

A konfliktus Európa szempontjából sem jelentéktelen. Donald Tusk 2023-as hatalomra kerülése után azt ígérte, hogy visszaállítja a jogállamisági garanciákat, és ennek nyomán Brüsszel több korábban visszatartott forrás folyósítását megnyitotta Lengyelország előtt. A reformok egy része azonban az elnöki vétó miatt elakadt. Nawrocki megválasztása óta a helyzet még nehezebb, mert az államfő a PiS politikai táborának támogatásával számos kormányzati kezdeményezést blokkol.

Ha az elnök végül elfogadja az esküt, az enyhíthet valamelyest a személyi konfliktuson, de nem oldja meg a testület legitimitási problémáját. Ám amennyiben tovább húzódik a procedúra, az újabb precedenst teremthet arra, hogy az államfő a parlament által megválasztott bírák hivatalba lépését feltételekhez kösse.