Budapest;Karácsony Gergely;Magyar Péter;Tisza-kormány;

Horn Gábor szerint Karácsony Gergely és a Tisza-kormány megállapodása jórészt tűzoltás

A Republikon Alapítvány vezetője viszont nem hiszi, hogy korábbi szövetségeseinek lázadása miatt félthetné politikai jövőjét a főpolgármester. Elemzés.

Ez csak egy tapasz a sebre, de a betegségre még nem megoldás – mondta lapunknak Horn Gábor, a főváros és a Tisza-kormány szerdán kötött megállapodásáról. A Republikon Alapítvány vezetője szerint a 120 milliárd forintos egyszeri támogatás azt mutatja: a kormány végre felismerte Budapest tarthatatlan pénzügyi helyzetét, de egyelőre nincs válaszuk arra, mi lesz hosszabb távon.

Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter délután közös sajtótájékoztatón ismertették a megállapodás részleteit. E szerint a kormány 120 milliárddal segíti Budapestet, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzat befizethesse a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét.

Ez a hosszú ideje viták tárgyát képező sarc egyébként a jövőben csökkenne, ám a pontos mértékéről még nincs végleges döntés. A tárgyaláson – melyen Vitézy és Karácsony mellett részt vett Magyar Péter miniszterelnök, Kármán András pénzügyminiszter, valamint Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter – abban is megegyeztek: a főváros és az állam 50-50 százalékos tulajdonosként regionális BKK-t hoz létre, vagyis mostantól közösen finanszírozza a régió közösségi közlekedését.

A szerdai találkozó egyébként azért is számított különleges alkalomnak, mert az újjászervezett Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) első ülése volt. A testületet és a fővárossal való itteni párbeszédet még az Orbán-kormány kezdte negligálni, miután Karácsony 2019-ben megnyerte a főpolgármester-választást.

Horn Gábor aláhúzta: minden szépsége ellenére ez a találkozó leginkább tűzoltásként szolgált, leszámítva a közös fenntartású regionális BKK-t. „A fővárosi közösségi közlekedés nem csak Budapest problémája, hiszen milliók használják olyanok is, akik nem budapestiek” – fogalmazott a Republikon vezetője. Szerinte az állami szerepvállalás indokolt, hiszen a fővárosi közlekedés az agglomerációval együtt értelmezhető igazán.

Horn ezért nem osztja például Soproni Tamás terézvárosi polgármester kritikáját, amely szerint a főpolgármester elvesztette Budapest közlekedésszervezési autonómiáját. A szakértő úgy véli, a közös fenntartás inkább a feladatok és a felelősség megosztását jelenti.

„Sokkal rosszabb megoldás lett volna, ha az állam és a főváros egymástól függetlenül próbálja kezelni ugyanazt a közlekedési rendszert. Nem gondolom, hogy ez bármiféle árulás lenne” – jelentette ki.

Azzal ugyanakkor egyetért, hogy Karácsonynak a megállapodás előtt le kellett volna ülnie a kerületi polgármesterekkel, akik 2019 óta a szövetségesei voltak.

Különösen a parkolási pénzek kérdése miatt kapott hideget-meleget a főpolgármester. Egy délelőtti nyilvános eseményen Baranyi Krisztina, Rózsa András, és Pikó András együtt kérték számon, hogy elvenné a kerületektől a parkolási bevételeket és a hátuk mögött állapodott meg a kormánnyal.

„Egy egyeztetésről fel lehet állni úgy, hogy nem értünk egyet ebben meg ebben, de nem leülni, az szerintem egyfajta cserbenhagyás” – értékelte mindezt Horn Gábor.

A szakértő szerint azonban a polgármesterek csalódása önmagában nem jelenti azt, hogy Karácsony politikai helyzete összeomlott volna. A korábbi ellenzéki pártrendszer ugyanis szerinte lényegében megszűnt, így 2029-re teljesen új politikai helyzet áll elő. Az egyes kerületi vezetők lehetnek személyesen népszerűek, ez azonban nem jelent automatikusan szervezett politikai támogatást a főpolgármester számára.

Mindezzel együtt – vetettük közbe – a Tisza-kormánnyal való együttműködéssel Karácsony feladja azt a korábbi politikai szerepet, amely korában politikai sikereket hozott neki. A kormánnyal szembeni konfliktus ugyanis az identitásának mindig fontos része volt. Horn azonban emlékeztetett: a főpolgármester támogatóinak ma jó része Tisza-szavazó, nekik a jelenlegi helyzetben teljesen természetes, hogy Budapest és az új kormányzat együttműködik.

A 120 milliárd forintos támogatással kapcsolatban viszont Horn egy további problémát lát. Szerinte a megállapodás nem ad választ arra, mi lesz azokkal a nagyvárosokkal, amelyeket szintén súlyosan érint az iparűzési adó változása.

„Ez egy darab önkormányzatnak jelent megoldást. Én legalábbis nem láttam nyomát annak, hogy szó lett volna arról, hogy jó, de akkor mi van Budaörssel, mi van Veszprémmel, mi van Debrecennel vagy Székesfehérvárral” – tette hozzá.

Kósa Lajos szerint a parlamenti vizsgálóbizottságoknak a „vízgereblyézésen” és a politikai vitákon kívül nincs sok értelmük.