A műanyagba csomagolt családi házak helyett a társasházak és a középületek irányába mozdulnak el az energetikai felújítási pályázatok, amelyek az eddigi alacsony műszaki tartalmú beruházások helyett az érdemi korszerűsítések elvégzését segítik majd – mondta Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) mai elnökségi ülésén.
Itt elhangzott, hogy a napokban elkészül a bérlakásprogram alapkoncepciója, amit még a héten nyilvánosságra hoznak. A piaci szereplők a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfáról is kérdezték az államtitkárt, aki úgy fogalmazott, hogy egyelőre nincs felhatalmazása végleges információt adni. A tárca álláspontja azonban – tette hozzá – ebben nem különbözik a piacétól, azt szeretnék ugyanis, hogy hosszú távon is maradjon a kedvezményes adókulcs. A bérlakásépítésnél különösen fontos a megfelelő modell és árképzés kialakítása, mert az eladási célú lakásfejlesztések logikája nem ültethető át egyszerűen ide – hangzott el. A lakáscélú befektetői piac korábban túlfűtött volt, az akár 20 százalék feletti hozamelvárások a jövőben nem reálisak. Kérdés ugyanakkor, hogy az alacsonyabb, hosszú távú hozamokra épülő bérlakáspiac mennyire lesz vonzó a befektetők számára – mondta az államtitkár.
Az építőipar rendkívül súlyos helyzetben van, olyannyira, hogy az elmúlt két évben 70 ezerrel csökkent a tartósan foglalkoztatottak száma.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy 20 éve nem látott mélyponthoz közelít az ágazat, a politika ingerküszöbét is el fogja érni a rohamosan romló foglalkoztatottsági helyzet. Jelentősen nőtt a körbetartozások összege is. A lejtmenet 2022 óta tart, amikor 5 ezer milliárd forintnyi állami beruházást halasztott el az előző kormányzat.
Szemerey a 2022-ben leállított állami beruházások kapcsán hangsúlyozta, hogy komoly időveszteség, hogy az előkészítések is leálltak. Rövid távon elsősorban a projektek előkészítése és az áthidaló megoldások megtalálása a feladat. Reálisan az érdemi beruházások 2028 elején indulhatnak el, ezért most elsősorban az előkészítés felgyorsítása a cél.
Leggyorsabban az energetikai korszerűsítések indulhatnak el, de új területi fókuszt szeretnének. Konkrétan olyan térségekre koncentrálva, ahol a demográfiai és munkahelyi folyamatok miatt hosszú távú hatás és igény várható a lakóépületek iránt. Emiatt a társasházak és a városias környezet energetikai korszerűsítése nagyobb figyelmet és több forrást kaphat. Ma már mintegy kétmillió lakóingatlan szorul korszerűsítésre, és miután a legnépszerűbb lokációk nagy része már beépült, ezeken a területeken nem elsősorban újabb beruházások, hanem a meglévő épületállomány megújítása a legfontosabb feladat.
Az építőipar problémái között
a túlárazás is jelen van, ami hatással volt az árindexekre is, ezért viszonylag nagy korrekcióra számít az államtitkár, jelezve, hogy ez szerinte sokaknak fog fájni.
A helyzetet nehezíti az ágazat elaprózott vállalkozói szerkezete is, az sem szerencsés, hogy az építőipar régóta és jelentős mértékben függ az állami megrendelésektől. Az állami döntéshozók azt szeretnék, hogy nagyobb piaci igény és erősebb verseny jelenjen meg a szektorban. Az állami beruházásoknál ezért átláthatóbb folyamatokat, kötelező költségtervezést, életciklus-költség alapú szemléletet és árkockázati klauzulákat tartanak szükségesnek. Az állami beruházásoknak minőségben és költséghatékonyságban is mintaadónak kell lenniük. Zajlik az állami beruházások és a közbeszerzések rendjéről szóló törvények felülvizsgálata, a korrekciókra vonatkozó javaslat hamarosan megismerhető lesz – hangzott el az ÉVOSZ elnökségi ülésén.
Inkább nem vágnak bele felújításba a magyarok, várnak az ígért támogatásokraNem értik, amit olvasnak
A munkaerőhiány mellett a termelékenység javítása is sürgető feladat. Naderi Zsuzsanna, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára rámutatva, hogy az elöregedés és a nyugdíjazások miatt évente 40–50 ezerrel csökken a magyar munkaképes korú népesség. A legnépesebb korosztály már a 45 év körülieké, így a kieső munkaerőt nem lehet pusztán a fiatalok belépésével pótolni. Komoly probléma, hogy a magyar termelékenység az uniós átlag 64 százaléka, a kis- és középvállalkozásoké pedig a nagyvállalatokénak mindössze a 45 százaléka. Az építőiparban ezért nemcsak több dolgozóra, hanem képzettebb és hatékonyabban teljesítő munkaerőre is szükség van. A szakképzésre, a továbbképzésre az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet és forrásokat kell szánni, az évtizedek óta halmozódó problémát tükrözi, hogy a magyar felnőtt lakosság 32,5 százaléka nem rendelkezik azzal az alapszintű készséggel, amely a további fejlődéshez szükséges. A 15 évesek 25,9 százaléka nem éri el a minimumszintet szövegértésből.
Magyarokra is vár Ukrajna
A magyar építőiparnak is fontos piaca lehet Ukrajna, az ÉVOSZ állítsa össze azoknak a magyar cégeknek a listáját, amelyek érdeklődnek az ukrán piac iránt – közölte Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az elnökségi ülésen. Mint mondta, Ukrajna vesztesége és újjáépítési szükséglete meghaladja az 500 ezer milliárd dollárt. Ebből mintegy 90 ezer milliárd dollár a lakásállomány, 92 milliárd az energetikai infrastruktúra, több mint 60 milliárd dollár pedig az ipar újjáépítésének szükséglete. Ezekre már van, illetve lesz fedezet. A magyarok több helyen építkeztek korábban Ukrajnában, lakások és atomerőmű kivitelezésében is részt vettek, nem ismeretlen terep számukra. A nagykövet szerint abból kell kiindulni, hogy egyszer minden háború véget ér, és szükség lesz az újjáépítésre.
