Az idei évben már 114 országban van érvényben tiltás vagy korlátozás a mobiltelefonok iskolai használatával összefüggésben, ez globális szinten az országok 58 százalékát jelenti – olvasható az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) jelentésében. A tiltást vagy korlátozásokat alkalmazó országok aránya gyors ütemben emelkedett az elmúlt években: 2023-ban még 23 százalék, 2025 elején 40 százalék volt, 2026 márciusára pedig már csaknem 20 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A jelentés szerint ennek oka az egyre növekvő aggodalom a diákok iskolai figyelmének csökkenése, az internetes zaklatás, valamint a digitális tér gyerekekre gyakorolt más hatásai miatt.
Magyarországon 2024. szeptember 1-jén lépett életbe az iskolai mobiltelefon-használatot korlátozó rendelet: főszabály szerint a diákoknak a tanítási nap elején le kell adniuk telefonjaikat, amiket a tanítási nap végéig elzárva kell tárolni. A tanórákon, oktatási céllal az eszközöket csak engedéllyel lehet használni. A szabályozás a kormányváltást követően sem változott, így az a mostani tanévben is érvényben van. A 2025-ös PISA-mérés részletes elemzéséből kiderült, hogy 2025-ben a magyarországi diákok 90 százaléka járt olyan iskolába, ahol korlátozás volt érvényben – szemben a 49 százalékos OECD-átlaggal.
Emmanuel Macron nekifut a középiskolai mobiltelefon-korlátozásnak is, az oktatási intézmények nincsenek elragadtatva az ötlettőlUgyanakkor a korlátozó szabályozás betartása eddig vegyes képet mutatott; lapunk korábban többször is beszámolt arról, hogy egyes intézményekben szigorúbban vették, máshol kevésbé. A PISA-eredmények elemzéséből is kiderült, hogy a magyar diákok a korlátozások ellenére is átlagosan napi 1,1 órát használnak digitális eszközöket az iskolában nem tanulási célra, ami megegyezik az OECD átlagával. Emellett a magyar diákok 12 százaléka számolt be arról is, hogy társaik digitáliseszköz-használata elvonja a figyelmüket a természettudományos órákon.
Egyelőre marad Magyarországon az iskolai mobilszigor, a honvédelmi oktatásban kevesebb intézmény vesz résztÉrdeklődtünk az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnál, tervben van-e a hazai szabályozás felülvizsgálata vagy módosítása, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter viszont nemrég a Facebookon jelentette be, hogy év végére elkészülhet egy új oktatási stratégia, aminek egyik hangsúlyos eleme lesz a digitális környezet és a mesterséges intelligencia használata.
Az UNESCO a jelentésében pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a tiltások és korlátozások önmagukban nem oldják meg a digitális kihívásokat: a mobiltelefonok használatának korlátozása csökkentheti annak esélyét, hogy a diákok figyelme elkalandozzon tanóra közben, de ugyanúgy szükség van arra is, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan igazodjanak el a digitális környezetben, hogyan értékeljék az információkat, megértsék a kockázatokat, hogyan kezeljék a képernyő előtt eltöltött időt. Ennek a tanulási folyamatnak egyik fontos színtere az iskola, az oktatási rendszereknek pedig egyszerre kell biztosítaniuk a tanulási idő védelmét és a diákok felkészítését a digitális eszközök helyes használatára.
„Az iskola vesztésre áll a gyerekek figyelméért folytatott harcban, de a megoldás nem az okostelefonok kitiltása”