A Trump-kormány korlátozott, egy hónapra szóló mentességet készül adni az Irán elleni amerikai szankciók alól, hogy az Iraqi Airways ismét közlekedhessen Irán és az iraki síita szent város, Nedzsef között. A Reuters egy az egyeztetéseket ismerő forrásra hivatkozva azt írta, hogy az engedmény kifejezetten a zarándokforgalom fenntartását célozza, és nem jelenti az iráni légi közlekedést sújtó korlátozások általános enyhítését. Irak a múlt héten állította le az Iránba és Iránból közlekedő járatokat az amerikai intézkedések miatt. Az új rendszer elfogadása esetén a repülés rövid időn belül újraindulhat, és ha a biztonsági feltételeket betartják, később tartósabb megoldás is születhet.
A mentesség Bagdad kérésére születhet. Az iraki kormány attól tartott, hogy a teljes légi kapcsolat megszakítása olyan síita közösségeket is az Egyesült Államok ellen fordít, amelyek politikailag nem követik Teheránt. Nedzsefben található Ali imám sírja, a síita iszlám egyik legfontosabb zarándokhelye és a város az Irán politikai rendszerétől nagyfokú vallási önállóságot őrző Ali asz-Szisztáni nagyajatollah központja is. Az iráni és iraki hívek között folyamatos a zarándokforgalom, ezért a repülési tilalom nem pusztán közlekedési kérdéssé, hanem érzékeny vallási és belpolitikai üggyé vált.
Szigorú feltételek mellett jöhet a kivétel
Az iraki fél azt ajánlotta Washingtonnak, hogy a járatokat fokozott utasellenőrzés, adatmegosztás és biztonsági garanciák mellett engedjék újraindítani. A cél annak megakadályozása, hogy a polgári repülőgépeket fegyverek, pénzek vagy szankcionált személyek mozgatására használják. Az amerikai mentesség ezért technikailag szűk lenne: meghatározott légitársaságra, útvonalra és időszakra vonatkozna, és visszavonható maradna, ha Washington visszaélésre utaló jeleket talál.
Az Egyesült Államok az elmúlt hetekben jelentősen szigorította az iráni légi közlekedést célzó szankciókat, és külföldi vállalatokat, repülőtereket, valamint szolgáltatókat is másodlagos büntetésekkel fenyegetett, ha továbbra is kiszolgálják a szankcionált iráni szereplőket. Több térségbeli ország korlátozta vagy felfüggesztette az iráni járatokat. Washington azzal indokolja a nyomást, hogy az iráni légi közlekedési infrastruktúra egyes részeit katonai és hírszerzési célokra is használják. Teherán ezt kollektív büntetésnek nevezi, és arra figyelmeztet, hogy a korlátozások a civilek utazását, gyógykezelését és családi kapcsolatait is akadályozzák.
A nedzsefi mentesség Irak sajátos helyzetét tükrözi: az ország egyszerre függ Washingtontól és él szoros kapcsolatban Iránnal.
Az ország biztonsági és pénzügyi az Egyesült Államokhoz kötődik, miközben Teherán politikai, vallási és gazdasági befolyása is jelentős. Az iraki olajbevételek és dollártranzakciók miatt Washington komoly pénzügyi nyomást tud gyakorolni, Teherán pedig kereskedelmi és energetikai kapcsolatokon, valamint hozzá közel álló politikai és fegyveres csoportokon keresztül rendelkezik befolyással. Az iraki kormányok ezért évek óta egyensúlyoznak a két hatalom között, a mostani amerikai–iráni konfrontáció pedig még szűkebbre szabja ezt a mozgásteret.
A légi összeköttetésnek gazdasági jelentősége is van. A zarándokforgalom szállodákat, közlekedési vállalkozásokat, kereskedőket és vallási intézményeket tart el Nedzsefben, Kerbalában és más síita központokban. Egy tartós járattilalom ezért nemcsak az utasokat érintené, hanem közvetlen bevételkiesést okozna az iraki szolgáltatóknak is. Bagdad számára ez különösen kényes akkor, amikor a kormány egyszerre próbálja mérsékelni a külső nyomást és elkerülni, hogy a szankciók mindennapi társadalmi következményei belpolitikai tiltakozást váltsanak ki.
Nedzsef komoly politikai súlya
Az amerikai engedményben szerepet játszik Nedzsef különleges vallási pozíciója is. A város síita vallási iskolái és Szisztáni tekintélye olyan pólust jelentenek, amely nem azonos az iráni állami-vallási rendszerrel. Washington számára ezért kockázatos lenne olyan szankciós politikát folytatni, amely a nedzsefi intézményeket és híveiket is Teherán oldalára sodorhatná. Az Iraqi Airways járatainak ideiglenes visszaengedése lehetőséget ad arra, hogy a zarándokforgalmat elkülönítsék azoktól a csatornáktól, amelyeket az Egyesült Államok katonai vagy szankciókerülő tevékenységhez köt.
A következő hetekben az amerikai és iraki hatóságok azt figyelhetik, hogy a járatok megfelelnek-e a kialkudott ellenőrzési rendszernek. Ha igen, az egy hónapos mentességet meghosszabbíthatják vagy tartósabb szabályozással válthatják fel. A lépésből azonban nem következik általános enyhülés Washington és Teherán között. Inkább azt mutatja, hogy a maximális gazdasági nyomás politikája a Közel-Keleten nem alkalmazható minden kapcsolatra azonos módon: az iráni állam elszigetelése közben az Egyesült Államoknak számolnia kell szövetségesei belpolitikai, vallási és társadalmi korlátaival is.
A kivétel precedenst is teremthet más, szűken körülhatárolt humanitárius vagy vallási útvonalak számára, de Washington várhatóan minden esetben külön biztosítékokat kér majd. Az amerikai szankciós politika egyik alapvető dilemmája ugyanis az, miként lehet elválasztani az iráni államhoz vagy a Forradalmi Gárdához kötődő hálózatokat azoktól a civil kapcsolatoktól, amelyeknek nincs katonai céljuk. A nedzsefi megoldás ennek első tesztje lehet a mostani szigorítási hullámban.
