SpaceX;Elon Musk;utazás a Föld körül;Starlink;

Föld körüli pályára áll Elon Musk Csillaghajója

Tizennegyedik kilövését élte meg a SpaceX a Starship új generációját képviselő rakétája hétfőn a texasi Starbase-en, ahol viszont első alkalommal kerülhet sor – ezekben az órákban – arra, hogy Föld körüli pályára áll, ami a tervek szerint tíz órát vesz igénybe. Műholdak pályára állítása is a feladatai közé tartozik. 

A Mexikói-öböl partján, Brownsville közelében indult el hétfőn a SpaceX új generációs Starship rakétája, amely 10 órásra tervezett útja során a Föld körüli pályára áll, és műholdak pályára állítását is elvégzi.

Az utasok és személyzet nélküli jármű mintegy 40 emelet magas. A Super Heavy gyorsítórakétából és annak tetején elhelyezkedő Starship űrhajóból áll. A szerkezet helyi idő szerint körülbelül reggel 7:46-kor (közép-európai idő szerint 14:46-kor) lőtt a magasba. 

A Starshipet kifejezetten arra tervezték, hogy a SpaceX Starlink műholdjait a korábbinál gyakrabban küldje a pályára, és a tervek szerint a NASA Hold- küldetésében is komoly szerepet szánnak neki.

A tervek szerint az űrhajó mostani küldetése során hatszor kerüli meg a Földet – ez lesz eddigi leghosszabb repülése –, majd Chile partjaitól nyugatra, a Csendes-óceánba zuhan.

Elon Musk, a Space X tulajdonosa, korábban azt jósolta, hogy a rakéta már 2022-ben eléri a földkörüli pályát, és ezt 2023-ban követik majd a műholdindítások. S már akkor arról beszélt, hogy ez a teljesítmény az egyik legfontosabb mérföldkő. A Starship azonban nem tudta produkálni a terveket.

Amikor három évvel ezelőtt elkezdődtek ezek a küldetések, akkor a Starship mind a 13 korábbi tesztrepülése a szuborbitális térre korlátozódott. A csaknem tíz éve tartó fejlesztési programra a SpaceX több mint 15 milliárd dollárt költött. Musk azt mondta, hogy végső soron évente több száz, akár több ezer Starship indítását tervezi – ez a világűriparban eddig példa nélküli indítási ütemet jelentene.

Strasbourgban átadták a Václav Havel Emberi Jogi Díjat, amit ezúttal Nasrin Sotoudeh iráni emberjogi aktivistának ítélte oda az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és a cseh Charta ‘77 Alapítvány független kuratóriuma. A három jelölt között ott volt Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Az idei díjazás különlegessége, hogy először a díj történetében mindhárom jelölt nő volt.