Szeged ivóvízellátása egyelőre stabil és biztonságos, miközben a térség vízháztartása romlik, az új ipari beruházások pedig növelik a vízigényt - írja a Telex a Szegederrel együttműködésben készült cikkében.
A város ivóvizét 180-560 méter mélységben lévő védett vízadó rétegekből nyerik. A kutak naponta mintegy 80 ezer köbméter kitermelésére képesek, miközben a lakosság, az intézmények és a vállalkozások együttes napi fogyasztása a legnagyobb nyári hőségben hozzávetőlegesen 41 ezer köbméter.
A 2026-os aszály ugyanakkor rendkívüli mértékű volt a Dél-Alföldön: 2026-ban mintegy 120-150 milliméteres csapadékhiány alakult ki. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság adatai szerint a fő vízfolyások átlagos éves vízkészlete 24 milliárd köbméterről 13 milliárdra csökkent, a térség vízmérlege pedig öt éve negatív. Idén olyan helyzet is előfordult, amikor az engedéllyel rendelkező igények kielégítésére sem állt rendelkezésre elegendő öntözővíz.
A városban jelenleg a Sole-Mizo Zrt. használja a legtöbb ipari vizet, átlagosan napi 2300 köbmétert. A teljes kapacitással működő BYD-gyár várható átlagos napi vízfogyasztása legfeljebb 7000 köbméter lehet, ami a város jelenlegi, legmagasabb napi, mintegy 41 ezer köbméteres fogyasztásának körülbelül 17 százaléka.
A Szegedi Tudományegyetem professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy a mélységi vízkészletek nem termelhetők ki korlátlanul. Rakonczai János szerint a szegedi rétegvizek hosszú távon megoldják a város és környéke ivóvízellátását, ehhez azonban mértékletes vízkivétel szükséges, jelentősebb ipari vízkivételt pedig nem lenne szabad a mélységi rétegekből engedni. A nagy ipari fogyasztóknál inkább a Tisza vizének hasznosítását tartaná kívánatosnak, bár a folyó csökkenő vízhozama hosszabb távon ezt is korlátozhatja.
