Svájc egyre fontosabb működési tereppé vált az orosz hírszerzés számára – erre figyelmeztet a Svájci Szövetségi Hírszerző Szolgálat, az NDB helyzetértékelése. A jelentés szerint Oroszország a legnagyobb és legsürgetőbb európai biztonsági fenyegetés, hibrid tevékenysége pedig közvetlenül érinti Svájcot. A szolgálat úgy fogalmaz: Moszkva az országban diplomáciai és konzuli képviseleteken fedésben működő hírszerző bázisokat tart fenn, ahol több tucat feltételezett hírszerző tiszt dolgozik.
Ezek a struktúrák részben Svájcot figyelik, részben pedig más államokról és nemzetközi szervezetekről gyűjtenek adatokat. A berni kormány szerint a kémkedés és a proliferációs beszerzés ma már a svájci biztonságot közvetlenül érintő orosz hibrid tevékenység része.
A svájci elhárítás szerint az orosz hálózatok nemcsak Svájcról, hanem más államokról és nemzetközi szervezetekről is gyűjtenek adatokat.
A helyzetet részben az magyarázza, hogy az orosz-ukrán háború kezdete után számos európai ország tömegesen utasított ki orosz diplomatákat és hírszerzési fedésben dolgozó tiszteket. Svájc ezzel szemben jóval kisebb mértékben csökkentette az orosz diplomáciai jelenlétet. Bern, Genf és a nemzetközi szervezetek sűrű hálózata különösen értékes környezet a politikai, katonai és gazdasági információgyűjtéshez.
Egy korábbi ügy azt is megmutatta, hogyan fonódhat össze a klasszikus hírszerzés a szankciók kijátszásával. Két, a berni orosz kereskedelmi kirendeltséghez kötődő férfi egy zürichi üzletembertől szerzett be érzékeny laboratóriumi berendezéseket oroszországi végfelhasználásra. A svájci vállalkozót az áruellenőrzési szabályok súlyos megsértése miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték; az orosz érintettek elhagyták az országot.
Kémkedés és befolyásolás
A Putyin-rezsim politikai befolyásolással, dezinformációval, technológiai beszerzéssel és a szankciós korlátozások megkerülésével is próbálkozik. A 2026-os svájci jelentés szerint az RT német nyelvű felülete 2025-ben körülbelül negyedével több Svájccal foglalkozó anyagot közölt, mint egy évvel korábban, visszatérően azt a narratívát erősítve, hogy az ország hanyatlik és feladta hagyományos semlegességét.
A berni orosz nagykövetség visszautasítja a kémkedésre és befolyásolásra vonatkozó állításokat, és rendszeresen azzal vádolja a svájci sajtót, hogy démonizálja Oroszországot. A diplomáciai szópárbaj mellett azonban a svájci hatóságok konkrét ellenlépéseket is tesznek: a hadsereg korlátozta az orosz katonai diplomaták hozzáférését rendezvényeihez, az állami szervek pedig külön figyelik a külföldi információs műveleteket.
Svájc semlegessége nem jelent hírszerzési semlegességet: éppen a nemzetközi szervezetek koncentrációja teszi az országot vonzó célponttá.
Borisz Bondarev volt orosz diplomata, aki 2022-ben tiltakozásul lemondott a genfi ENSZ-képviseleten betöltött posztjáról, többször beszélt arról, hogy a diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzők rendszeresen építenek kapcsolatokat tisztviselőkkel, politikusokkal és más információforrásokkal. Állításai egybevágnak az NDB által leírt módszerekkel, de az egyes személyek hírszerzői szerepét a nyilvánosság számára rendszerint nehéz bizonyítani.
A svájci szolgálat arra is figyelmeztet, hogy az országot Oroszország külföldi műveletek előkészítésére használhatja. A 2026-os jelentés szerint Svájcban eddig nem történt orosz szabotázsakció kritikus infrastruktúra ellen, de az ország feltételezhetően szolgálhat olyan műveletek előkészítő terepeként, amelyek célpontjai más európai államokban vannak.
Névről névre megnézték, a budapesti orosz nagykövetség munkatársainak csaknem fele kapcsolatban állhat hírszerző szolgálatokkalA svájci cégek a technológiai és ipari kémkedés szempontjából is célpontok lehetnek, különösen azokban az ágazatokban, amelyek kettős felhasználású termékeket vagy érzékeny mérnöki tudást kínálnak. Az NDB és a gazdasági államtitkárság ezért külön programokban figyelmezteti a vállalatokat a szankciókerülés és a proliferáció kockázataira. A Bernben és Genfben dolgozó diplomaták számára a tudományos, kereskedelmi és nemzetközi szervezeti kapcsolatok sűrűsége egyszerre jelent információforrást és lehetséges beszerzési csatornát.
Átalakul a svájci elhárítás
A berni vezetés közben saját hírszerző szolgálatát is átszervezi. Az NDB új szervezeti struktúrája 2027. január 1-jén lép életbe, és a korábbi hat helyett négy igazgatási területre épül majd. A cél a döntési utak rövidítése és a szolgálat operatív képességeinek erősítése. Szeptemberben egy külön vizsgálat azt is megállapította, hogy a korábbi kiberrészleg körüli problémák nagy részét feltárták, és az ajánlások többségét végrehajtották.
A svájci helyzet jól mutatja, hogyan alakította át az orosz-ukrán háború az európai hírszerzési térképet. A kiutasítások sok országban szűkítették az orosz szolgálatok mozgásterét, miközben a nemzetközi Genf, a diplomáciai központként működő Bern és Svájc nyitott gazdasága továbbra is sok lehetőséget kínál információszerzésre és kapcsolatépítésre. Bern közben a semlegesség megőrzése mellett egyre szigorúbb hírszerzési, szankciós és technológiai ellenőrzést épít ki.
Orbán Anita bejelentette, hogy Magyarország kiutasítja a budapesti orosz nagykövetség tíz diplomatáját