Illúziók nélkül – kezdeményezte az ügyészség Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését

Gőzerővel folyik a nyomozás az április végén napvilágra került hűtlen kezelés gyanúja miatt, amelyet a közélet már ötödik hónapja csak NKA-botrányként emleget. A 17 milliárd forintnyi közpénz gyanús és átláthatatlan körülmények között történt szétosztása miatt utoljára szeptember elején történtek letartóztatások. Az illetékes hatóság Fásy Ádám feleségét, Fásyné Gurzó Máriát és vele együtt a Munkácsy Art Kft. vezetőjét, Szabó Sándort letartóztatta, miután a gyanú szerint fiktív számlákkal igazolták, hogy az állami támogatásban részesült Kéz, szív, lélek – magyar kortárs művészek nyomában című alkotás első két része elkészült.

Az NKA-botrányban ez a második nagyobb port kavart letartóztatási hullám, az első Bús Balázs felelősségre vonásánál történt, mikor az NKA volt alelnöke mellett Ughy Attila volt fideszes országgyűlési képviselőt és a 17 milliárd forint kiosztásáról döntő Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának korábbi elnökét, Krucsainé Herter Anikót, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) májusban felfüggesztett főigazgatóját és az NKTK kabinetvezetőjét és az ideiglenes kollégium két tagját is letartóztatták még júliusban. Ezt követően még a nyár folyamán az illetékes hatóság Konczos Nórát, Hankó Balázs volt kulturális miniszter egykori kabinetfőnökét szintén letartóztatta. Augusztus végén jutott lapunk tudomására, hogy a héttagú gyanúsítotti körből két személlyel szemben enyhítették a kényszerintézkedést bűnügyi felügyeletre. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség kérdésünkre akkor közölte: a nyomozásban újabb gyanúsított kihallgatására nem került sor, a gyanúsítottak közül hárman állnak letartóztatás alatt, míg négyen bűnügyi felügyelet hatálya alatt vannak.

Időközben a pénzek kezdtek visszacsurogni a kasszába. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter július 31-én a közösségi médiában jelentette be, hogy a hónap végéig 3,3 milliárd forintot utaltak vissza a botrányban érintett támogatottak. (A keretből körülbelül 1100 támogatott részesült összesen.)

Az egykori kulturális miniszter az ügy kirobbanása óta következetesen kitartott álláspontja mellett, miszerint a támogatások szétosztása törvényes volt, a letartóztatások és a nyomozás pedig jogtalanok és túlzóak. Álláspontját olykor cinikus, olykor tárgyilagos érvekkel próbálta alátámasztani abban a kevés esetben, amikor a nyilvánosság előtt reagált a botrányra az elmúlt hónapokban. Legutóbb szeptember 13-án osztotta meg véleményét a Demokratának adott interjúban, amelyben úgy fogalmazott: „Nekem nincsenek illúzióim, próbálok lélekben felkészülni, és felkészíteni a családomat a meghurcoltatás következő állomására” – utalva arra, hogy véleménye szerint bizonyítékok nélkül, bárkit lecsukhatnak az ügyben.

A volt miniszter arról is beszélt, hogy szerinte kultúrpolitikai harc folyik, az Orbán-kormány pedig tudatosan támogatta a nemzeti önazonosságot, a szuverenitás eszméjét és a keresztény értékrendet erősítő kulturális produkciókat, személyeket. 

Hankó Balázs állítására példákat is hozott, többek között Mága Zoltánt is, akit véleménye szerint lehet szeretni meg nem is szeretni, de „sok százezer magyarhoz ért el a Kárpát-medencében”. Az egykori kulturális miniszter példaként említette a Fásy családhoz köthető Kéz, szív, lélek – magyar kortárs művészek nyomában című alkotás első bemutatott két részét is (amelyek jelenleg is megtekinthetők a Youtube-on).

Hankó Balázs az egykori kormánypárt számos tagjához hasonló retorikával érvelt azzal kapcsolatban, miért zajlik gőzerővel a nyomozás az NKA-ügyben: az egész mögött az egykori miniszter „tudatosan gerjesztett gyűlöletet” sejt, mégpedig annak érdekében, hogy ezzel elrettentsék a „polgári civil szervezeteket, kulturális szereplőket a keresztény, nemzeti, polgári oldaltól”. Mindezt azzal a céllal, hogy egy „nemzetközi NGO-hálózatok által koordinált új rendszert építsenek fel”.

Korábban Hankó Balázs az ATV-nek adott interjút, amelyben többek között azzal érvelt a „titkos pénzosztások” vádjával szemben, hogy a támogatások célja a közösségépítés, alapja pedig a hazaszeretet és hagyománytisztelet volt. Hozzátéve, hogy a kulturális döntések ízlésbeli kérdések. Legutóbb a Gödöllői Híreknek adott interjúban a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője már egy tárgyilagosabb hangnemet ütött meg azzal, hogy kijelentette, ő csak kormánydöntést hajtott végre. Kijelentéseit a Fidesz–KDNP frakcióval közös véleményével egészítette ki, miszerint ami az NKA körül zajlik, az egy politikai koncepciós eljárás.

Várható volt, hogy a botrány előbb-utóbb Hankó Balázs személyéhez is közvetlenül elér, ezt nemcsak a Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter nyomozást érintő folyamatos kommunikációja jelezte. Magyar Péter miniszterelnök július 27-én a közösségi médiában üzent: „Remélem Hankó Balázs és a Fidesz frakció tudja, hogy amilyen könnyű a Parlamentből kivonulgatni, olyan nehéz ezt máshonnan megtenni. Tik-tak” – fogalmazott.

Még aznap megszólalt az ügyben Nagy Ervin, kultúráért felelős államtitkár is, aki a közösségi médiában tett bejegyzésben felsorolta azokat az eseteket, amelyekben Hankó Balázs milliárdokat osztott szét a Fidesz kampányát segítő szervezeteknek és rendezvényeknek. „Hiába állítja Hankó, hogy „kormánydöntés” keretein belül cselekedett. Ha az ügyészség bűnösnek találja, annak minden bizonnyal oka van. Üdvözlöm az európai demokráciában!” – emelte ki a bejegyzésben Nagy Ervin. Hankó Balázs botrányban betöltött szerepe többek között abban az esetben vethet fel aggályokat, 

Az eljárást bonyolítja, hogy a volt kulturális miniszter jelenleg is mentelmi jogot élvez: 2026 májusa óta a Fidesz-frakció országgyűlési képviselője, így a magyar országgyűlési képviselőket megillető teljes parlamenti mentelmi joga van. Ennek értelmében papíron sérthetetlenséget élvez, de tévhit, hogy a mentelmi jog egyet jelent a büntethetetlenséggel: nem vehető őrizetbe, nem tartóztathatják le, nem lehet gyanúsítottként eljárás alá vonni és nem lehet vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni – az országgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül.

Ettől függetlenül a hatóságok gyűjthetnek és lefoglalhatnak adatokat, iratokat, hallgathatnak ki tanúkat: magyarán vizsgálhatják az ő felelősségét is az ügyben. Felfüggesztésére egy előre meghatározott eljáráson keresztül kerülhet sor: a nyomozó hatóságnak vagy az ügyészségnek jeleznie kellett az erre vonatkozó kérelmet. Az ügy az országgyűlés mentelmi bizottsága elé kerül, amely bizottság aztán javaslatot tesz és a parlament szavaz róla.

Fókuszban az innováció a kultúra előtt

Hankó Balázst 2024. július 1-jétől nevezte ki az akkor regnáló Orbán-kormány kulturális és innovációs miniszterré. Ennek értelmében a politikus egyben a Nemzeti Kulturális Alap elnökévé is vált, amely egyúttal azt is jelenti, hogy megbízatása automatikusan megszűnt a 2026-os kormányváltást követően. A gyógyszerész, egészségügyi szakmenedzser végzettségű Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára volt, mielőtt Csák Jánost váltotta a miniszteri székben. A politikusra azért esett a választás, mert Orbán Viktor akkori miniszterelnök a váratlanul távozó Csák János után egy olyan utódot szeretett volna, aki folytatja többek között a felsőoktatási és innováció területén megkezdett programokat.

Ugyanakkor a döntés egyben jó eséllyel a leköszönt kormány frontvonal-fiatalító törekvéseit is szolgálta: erre utalt maga Csák János is, aki úgy fogalmazott, ideje átadni a stafétát a fiataloknak. Hankó Balázs működése már kinevezése óta nem volt zökkenőmentes, többek között azért is, mert a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) törekvéseiben jóval nagyobb fókusz került az innovációra a kultúrával szemben. A fejlesztési stratégia fókuszában inkább a felsőoktatás, kutatás, gazdasági versenyképesség állt – amely irányhoz nem mellesleg jobban illeszkedett Hankó Balázs. A politikus ugyanis nem a kultúra területéről érkezett: 2020 és 2022 között a KIM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára volt, majd később a felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára.

Meg nem valósult centrális erőtér

Az NKA-botrányon kívül több olyan kisebb-nagyobb ügy kötődött a miniszter nevéhez, amely szakmai körökben vagy a széles nyilvánosságban felháborodást keltett. Az ezekkel járó küzdelmeket már kinevezése első pillanataiban megtapasztalta: 2024 júliusában bukott el a Csák-terv, amely Hankó elődjének szándékai szerint központosította volna a kulturális élet legfontosabb intézményeit. A tervezet akkora szakmai és közéleti vitát váltott ki – tartva a kulturális szféra autonómiájának csorbulásától – hogy végül levették a napirendről.

Ezen kívül időről időre felmerült a gyanú a kulturális támogatásokkal való visszaélésekkel kapcsolatban. Ennek egyik legtöbbet emlegetett példája az az immerzív színház, amely sokak szerint azért kapott kiemelt támogatást a kulturális szereplők közül, mert az azt vezető Vági Bence Orbán Viktor lányának, Orbán Ráhelnek ismerőse. (Bár az ügynek valóban nem tett jót, hogy egy ízben Orbán Ráhel maga úgy nyilatkozott, hiányolja az immerzív színházi műfajt a fővárosból, Vági Bence az elmúlt hónapokban egy, a Partizánnak adott interjúban tételesen cáfolta a színházzal szemben felhozott vádakat, hangsúlyozva, hogy a produkció sikere igazolja a megítélt támogatások jogosságát. A Walk My World című előadás a premier óta rendkívül népszerű, híre a határon túlra is eljutott, idén márciusban a brit The Guardian is méltatta egy cikk erejéig.)

Hankó Balázsnak viszont a legtöbb fejfájást többek között a modellváltó egyetemek erősen vitatott ügye okozta. A politikus az egyetemek alapítványi formában történő átalakításának (KEKVA-modell) egyik legfontosabb védelmezője volt, amelyben gyakran hangoztatta a versenyképességet. Ugyanakkor ez az ügy bírálói szerint tipikus példája volt annak, amely végül egész miniszteri munkásságát jellemezte: egy felkészült szakpolitikus ugyan, viszont nem egy erős politikai karakter, csupán egy szereplője az eseményeknek, aki legerősebb mindig abban volt, hogy az Orbán-kormány narratíváját hangoztassa.