Donald Trump és Öböl-menti arab szövetségesei kedden találkozót tartanak az ENSZ-közgyűlés vezetői hetének kezdetén, miközben az amerikai elnök azt mérlegeli, „megsemmisítse-e” az iráni rezsimet – írta a CNN, hozzáfűzve, hogy partnereknek korábban már sikerült lebeszélniük őt egy jelentős eszkalációról. Most viszont attól tartanak, hogy mélyebben belesodródhatnak a háborúba, éppen amikor Washington a kiutat keresi.
Augusztus elején Trump azt nyilatkozta, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar kérésére lefújt egy Irán elleni nagyszabású támadást, miután azok úgy vélték, elérhető közelségbe került egy Teheránnal való megállapodás. Ilyen azonban több mint egy hónap elteltével sem született, az olajárak viszont egyre magasabbak és közelednek az amerikai félidős választások. Az amerikai elnök csütörtökön az Axios hírportálnak azt mondta, hogy „nagy döntés” előtt áll a háború ügyében, és közvetlenül az Öböl-menti vezetőktől szeretne tájékozódni.
Utóbbiak számára kihívás lesz olyan megoldást javasolni, amely megvédi őket a további támadásoktól, anélkül hogy mélyebben belerángatná őket a háborúba.
Ez lehet „a konfliktus jelenlegi szakaszának egyik legfontosabb diplomáciai találkozója”
– írta az X-en Danny Citrinowicz, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének Irán-szakértője. „Washington számára a központi kérdés az lesz, hogy (öbölbeli partnerei) miként ítélik meg a választást az újbóli eszkaláció és a diplomáciai rendezés lehetősége között.”
A találkozójukra a háború kiterjedése közben kerül sor: Irán proxy erői Jemenből és Irakból veszik célba a szaúdi energetikai infrastruktúrát, ami egy globális energiaellátási sokkal fenyeget.
Szaúd-Arábia talán az 1991-es öbölháború óta legsúlyosabb biztonsági fenyegetésével néz szembe, miközben Trump nem mutat nagy hajlandóságot a közvetlen beavatkozásra az ország érdekében, Washington pedig mindeközben a térségbeli katonai jelenlét hosszú távú csökkentéséről tárgyal. Ez megkérdőjelezi a régió 35 éve fennálló, amerikai vezetésű biztonsági rendjét, amelynek lényege az volt, hogy az Öböl-menti államok amerikai csapatoknak adnak otthont és amerikai fegyvereket vesznek, cserébe pedig számíthatnak Washington segítségére a fenyegetések elhárításában.
Egyelőre nem világos, Trump beváltja-e fenyegetését, hogy „megsemmisíti” az iráni rezsimet, amely ellen az Egyesült Államok február 28-án indított háborút, Izraellel karöltve.
Az eszkaláció ellen szólhat az amerikai rakétakészletek jelentős megcsappanása, továbbá az hogy a már amúgy is népszerűtlen háború további eszkalációja árthat a republikánus jelölteknek a mindössze néhány hét múlva esedékes félidős választásokon.
Ha az Egyesült Államok elmélyíti a konfliktust, az Öböl-menti államok újra Teherán megtorlásának elszenvedőivé válhatnak, amire azonban cseppet sem vágynak
– állapítja meg a CNN. Rijád már most kétfrontos támadással néz szembe, miközben Katar, Bahrein és Kuvait kereskedelmét továbbra is súlyosan hátráltatja a Hormuzi-szoros lezárása.
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Arab Emírségek szorosabbra fűzte kapcsolatait Iránnal. Anvar Gargas, az emírségek elnökének diplomáciai tanácsadója szerint a felek egyetértettek abban, hogy „új fejezetet kell nyitni” a viszonyban, még ha évtizedekbe telhet is a bizalom helyreállítása.
Az Öböl-menti vezetők csak akkor tudják meggyőzni Trumpot, ha „egységes hangon” szólalnak meg, és „nagyon-nagyon konkrét kérésekkel” állnak elő
– nyilatkozta a CNN-nek Bader al-Szaif, a Kuvaiti Egyetem történelem szakos adjunktusa.
Támadás alatt álló biztonsági rendszer
Trump Iránnal kapcsolatos következő lépésén túl az Öböl-menti vezetők egy hosszabb távú aggodalommal is szembesülnek: az Egyesült Államok régióbeli katonai jelenlétének esetleges csökkenésével.
A Pentagon magas rangú tisztviselői zárt körben egyértelművé tették, hogy csökkenteni kívánják az amerikai csapatok jelenlétét több Öböl-menti országban, annak az átfogó törekvésnek a részeként, hogy a védelmi terhek nagyobb részét a regionális partnerekre hárítsák – közölte korábban a CNN-nel három, a tárgyalásokat ismerő forrás.
Az Öböl-menti kormányok számára már az amerikai jelenlét csökkentésének puszta felvetése is kockázatos a régióban zajló támadások közepette, hiszen ez győzelemhez segítheti Iránt, őket pedig kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja.
„Egyáltalán nem most van itt az ideje az ilyen jellegű beszélgetéseknek”
– nyilatkozta a CNN-nek egy a szaúdi álláspontot ismerő tisztségviselő, hozzátéve, hogy ezt már jelezték is a Trump-kormánynak.
Trump már alig két héttel az Irán ellen háború megindítása után felvetette a kérdést: miért kellene az Egyesült Államoknak ekkora részt vállalnia az Öböl-menti energiaellátási útvonalak védelméből. Éppen, amikor Irán – az amerikai és izraeli csapásokra válaszul – heves támadásokat indított az Öböl-menti államok ellen.
Irán régóta közvetlen fenyegetésként tekintett a Perzsa-öböl menti amerikai támaszpontokra. A háború során többször is követelte azok bezárását, azt üzenve az Öböl-menti vezetőknek, hogy a bázisok célponttá tették országaikat anélkül, hogy megkapták volna a Washington által ígért biztonságot.
A G7 a Szaúd-Arábia elleni támadások leállítását követeli a húsziktól
Trump és az Öböl-menti vezetők találkozója előtt egy nappal a G7 országok külügyminiszterei New York-i informális találkozójukon a hajózás elleni támadások beszüntetését követelték a húsziktól, Irántól pedig a jemeni lázadócsoport felfegyverzésének leállítását.
„A leghatározottabban elítéljük a jemeni húszik által a Szaúd-Arábiai Királyság ellen végrehajtott, elfogadhatatlan és folyamatos támadásokat” – állt az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok minisztereinek közös nyilatkozatában.
A miniszterek felszólították a húszikat, hogy „azonnal hagyjanak fel minden katonai művelettel, valamint a polgári hajózás elleni fenyegetésekkel és támadásokkal, és jóhiszeműen térjenek vissza a politikai folyamathoz”.
Emellett felszólították Iránt is, hogy hagyjon fel a csoport felfegyverzésével és támogatásával, mondván: Teherán ezzel megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának korábbi határozatait. Hozzátették, hogy a húszik iráni támogatása az eszkaláció veszélyes mintázatát mutatja, amely alááshatja a nemzetközi kereskedelmet és globális instabilitást idézhet elő.
