A hágai székhelyű Koszovói Különleges Törvényszék háborús bűnök miatt szerda délelőtt első fokon összesen 81 év szabadságvesztésre ítélte a Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UÇK négy egykori vezetőjét. Hashim Thaçi és Jakup Krasniqi 25-25, Kadri Veseli 18, Rexhep Selimi 13 év letöltendő börtönbüntetést kapott.
Mint arról a Népszava is beszámolt, az ügyészség emberiesség elleni bűncselekményekkel és háborús bűnökkel vádolta a volt UÇK-vezetőket, többek között üldözéssel, gyilkossággal, kínzással, jogellenes fogva tartással és eltüntetésekkel. A vádlottak a per során tagadták bűnösségüket.
Hágában eldől, felelős-e Hashim Thaçi a koszovói háború legsúlyosabb bűncselekményeiértA vád szerint az áldozatok között civilek, politikai ellenfelek, valamint olyan személyek is voltak, akiket az UÇK-val szembeni magatartással vagy a szerb hatóságokkal való együttműködéssel gyanúsítottak.
A vádak az 1998 márciusa és 1999 szeptembere közötti időszakra, a koszovói konfliktusra vonatkoztak, és a feltételezett bűncselekményeket Koszovó több térségében, valamint Észak-Albániában követték el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a háborús bűncselekmények nem csupán a koszovói háború idején – 1998 márciusa és 1999 júniusa között –, hanem még azt követően legalább három hónapon át zajlottak.
Az elsőfokú ítélet szerint a négy vádlott felelős volt civilek és a harcokban részt nem vevő személyek sérelmére elkövetett háborús bűncselekményekért,
385 fő jogellenes vagy önkényes fogva tartásáért, 49 személy ellen elkövetett kegyetlen bánásmódért, 303 ember megkínzásáért, valamint 96 fő meggyilkolásáért – állapították meg a felelősségüket.
A bíróság ugyanakkor nem találta bizonyítottnak az emberiesség elleni bűncselekmények vádját, ezek alól mind a négyüket felmentették.
A per 2023 áprilisában kezdődött, több száz tanút hallgattak meg, a bizonyítási eljárás 2025 decemberében zárult le, a záróbeszédeket ez év februárjában tartották meg. Az ítélethirdetés időpontját már júliusban kitűzték, és azzal indokolták a szokatlanul hosszú tanácskozási időt, hogy az ügy rendkívül összetett, a bizonyítási anyag rendkívül terjedelmes.
Többek között ez is reményt adott Koszovóban, ahol a négy vádlottat, köztük az ország korábbi elnökét, ezt megelőzően miniszterelnökét, külügyminiszterét, Hashim Thaçit a legtöbben nemzeti hősnek, a függetlenségi harc zászlóvivőjének és szimbólumának tartják.
Már az ítélethirdetés előtt, szombaton Pristinában több tízezren vonultak utcára. Az ún. szabadságmenet albán és UÇK-zászlókkal vonuló résztvevői azt követelték, hogy a négy vádlottat „a nép nevében” nyilvánítsák ártatlannak. Hágában is szerveztek támogatói gyűléseket.
Pristinában óriáskivetítő mutatta az ítélethirdetésig hátralévő időt, magát az ítélethirdetést is kivetítőn közvetítették, több ezer ember követte azt lélegzet-visszafojtva.
Az ítélethirdetést a kivetítőn követő pristinaiak felháborodva fogadták a hágai döntést. „A Szabadságnak neve van”, „A Szabadságot nem lehet bezárni” – hirdetik a koszovói fővárosban tiltakozó tömegek.
Glauk Konjufca koszovói külügyminiszter szomorú, borzalmas és igazságtalan, meg nem érdemelt döntésnek nevezte a hágai elsőfokú ítéletet. A pristinai diplomáciai vezető a közhangulatot tükrözte azzal, hogy nem a négy volt vezetőre, hanem gyakorlatilag az országra kiszabott ítéletként beszélt róla. „Ez egy szörnyű ítélet Koszovóra és a mi felszabadító harcunkra nézve” – fogalmazott a külügyminiszter.
Koszovó ideiglenes elnöke, Albulena Haxhiu emlékeztetett arra, hogy az ítéletek még nem jogerősek, és a fellebbezés mellett szállt síkra.
„A mai nap hozott ítélet és a Hashim Thaçi, Kadri Veseli, Jakup Krasniqi és Rexhep Selimi ellen kiszabott büntetések súlyos csapást jelentenek családjaik számára, mélyen megrázó hír a Koszovói Köztársaságnak és súlyos pillanat az albán nemzet számára, bárhol is legyenek” – mondta Haxhiu, aki egyben a koszovói parlament elnöke is.
Egy közleményében a Hashim Thaçi által alapított Koszovói Demokrata Párt (PDK) ellenzéki formáció azt állította, hogy a hágai ítélet hamis bizonyítékokon alapul. „Számunkra ez az ítélet nagy igazságtalanság, mert olyan állításokon és anyagokon alapul, amelyeket mi hamisnak tartunk, s amelyeket az évek során a szerb állami apparátus és propaganda tartott fenn annak érdekében, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg igazságos háborúját bűnösnek állítsák be” – áll a közleményben.
A közösségi médiában közzétett bejegyzésében Ramush Haradinaj, Koszovó volt miniszterelnöke és az UÇK egykori parancsnoka, aki jelenleg a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) ellenzéki párt vezetője, kijelentette: az ítélet „elfogadhatatlan és igazságtalan”, s felszólította a lakosokat, hogy őrizzék meg nyugalmukat.
Megszólalt és hasonlóan reagált Edi Rama albán miniszterelnök is, aki egy szögesdrót képével kísért bejegyzésében abszurdnak minősítette a hágai döntést.
Az EFE spanyol hírügynökségnek nyilatkozó egyik pristinai tüntető azt mondta: ma a bíróság Szerbiának és Oroszországnak adott igazat. Reméli, lesz fellebbezés, és orvosolni fogják ezt a döntést.
Fellebbezés lesz, ezt jelezte a védelem is, de az eddigi háborús bűnök tapasztalatai alapján gyakorlatilag kizárható a felmentés.
A belgrádi szerb vezetés egyelőre nem nyilatkozott az ítélet kapcsán.
A koszovói háború emlékezete közel három évtized távlatából is erősen megosztja a térséget. A koszovói és albán emlékezet csak a függetlenségi háborúra terjed ki, annak borzalmai nélkül, és hősöknek tekinti a borzalmakat elkövető UÇK vezetőit. Szerbiában és a szerb áldozatok hozzátartozói körében régóta követeltek felelősségre vonást az UÇK által elkövetett bűncselekmények miatt, miközben saját háborús bűnöseiket ők is nemzeti hősként tisztelik, mint azt a srebrenicai mészáros Ratko Mladić közelmúltbeli temetése is mutatta.
