Az Országgyűlés az év végéig felfüggesztheti és felülvizsgálhatja az összes kiemelt beruházást

Az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint közúti közlekedéssel összefüggő törvények, az építészeti törvény és a büntetőjogi törvények módosítását célzó törvényjavaslatok általános vitáival kedd estétől egészen hajnalig folytatta munkáját az Országgyűlés. Több előterjesztésnek Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter volt a gazdája. Mint elmondta, az Országgyűlés 1870-ben döntött arról, hogy létrehozza Fővárosi Közmunkák Tanácsát, most pedig újra létrehozzák Fővárosi Közfejlesztések Tanácsaként ezt az együttműködési fórumot a kormány és a főváros között. A testületet a miniszterelnök és a főpolgármester vezetné, és a kormány, illetve a Fővárosi Közgyűlés által megválasztott tagokból állna.

Lapunk korábban a tárgyalt törvényjavaslatok témáival külön is foglalkozott, a közlekedési és beruházási miniszter kiemelte, korrigálják azt, hogy a korábbi kormányzat egyes közterületeket elvett a fővárostól. – Az V. kerületi önkormányzatnak adott közterületek és a Duna-parti területek újra a fővároshoz kerülnek, a Planetárium visszakerül állami működtetésbe, és a Városliget három területének – a Dózsa György út menti rész, a Közlekedési Múzeum telke és a volt Petőfi Csarnok helye – parkfunkcióit is visszaadják, és a Józsefvárosi pályaudvar területeit visszaveszik köztulajdonba, valamint gazdát találnának a budai Vár fejlesztésének is:

Az építészeti törvény átalakításának fő célja a kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezések módosítása. – A kiemelt beruházások rendszere Európa legtöbb országában létező jogi eszköz, azonban az elmúlt években a korábbi kormány ezt olyan mértékben facsarta ki, használta túl és fordította a magánérdek szolgálatába, hogy célját kiüresítette, és gyakorlatilag haszonszerzési céllal működött. Kiemelt ingatlanfejlesztőket juttattak extraprofithoz, mindenféle urbanisztikai, városfejlesztési szempontok nélkül – ismertette Vitézy. Közölte, a kormány arra tesz javaslatot, hogy a kiemelő rendeleteket függesszék fel és december 31-ig vizsgálják felül. Emellett kezdeményezik azt is, hogy a kiemelt státuszú beruházások a kiemeltséget ne tarthassák fenn, ha nem tartják be a környezetvédelmi szabályozásokat: Itt elsősorban az elmúlt években idetelepített akkumulátorgyárak  környezetszennyező tevékenységeinek a megfékezésére utalt.

A parlament a büntetőjogi törvények közül – Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára ismertetése alapján – tizennégy jogszabályt módosíthat. Ezek érintik a büntetőjogi kódexek mellett a nemzetközi bűnügyi együttműködésre vonatkozó törvényeket, a telekommunikációs jog területet, valamint ezekkel összefüggésben néhány ágazati törvényt is, jórészt az uniós szabályokhoz igazítva. – Ha az EU-ban kialakított környezetvédelmi, büntetőjogi szabályokat Magyarországon is alkalmazzák, azzal az ország környezete válik védettebbé – mondta az államtitkár. Megjegyezte, új bűncselekményként jelenik meg az uniós környezetvédelmi jogszabályok megszegése, módosul a környezet- és a természetkárosítás tényállása, és a büntetőjogi védelem új, súlyosabb eredményekre is kiterjed. A kiterjesztett vagyonelkobzás bevezetése, az embercsempészekkel szembeni fellépés szigorítása a szervezett bűnözés elleni küzdelemben is előrelépést jelenthet.