Hosszúra nyúlik a nyári ítélkezési szünet az Alkotmánybíróságon (AB). Ugyan az alkotmánybírák a július 20-tól augusztus 28-ig tartó pauza alatt kétszer is összejöttek egy-egy teljes ülésre, melyeken a hatáskör hiányára hivatkozva elutasították a Tisza által elfogadott 17. Alaptörvény-módosítás különböző passzusait támadó fideszes beadványokat, az AB honlapján állni látszik az idő.
Aszerint ugyanis a 15 fős AB-nek jelenleg csak 14 tagja van; az éppen a 17. módosítás miatt távozni kényszerült Hende Csaba már nem szerepel a bírók között. (A 12 éves korlátozás miatt esetében már nem teljesül az alkotmánybíróvá válás egyik feltétele, hogy országgyűlési képviselők választásán választható legyen.)
De annak semmi nyoma, hogy a helyére megválasztott Sonnevend Pál az AB tagja lenne, miközben már részt vett a fideszes beadványok elbírálásában. Sonnevendet szintén a 17. módosítás következtében az eddigi 12 helyett már csak 9 évre választották AB-taggá – természetesen az alkotmánybírói mandátum idejének csökkenéséről sem esik szó a testület honlapján.
Ahogy arról sincs ott semmilyen információ, hogy szeptember 1-jei hatállyal újabb négy alkotmánybíró távozik hivatalából. Ugyancsak a 17. Alaptörvény-módosítás szerint az AB tagjainak megbízatása a 70. életév betöltésével megszűnik, ami négy jelenlegi AB-tagot érint. Polt Péter AB-elnök mellett kedden távozik a testületből Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán is.
Az AB teljes ülése 11 fővel még határozatképes marad, hiszen ehhez a tagok kétharmadának jelenléte szükséges (10 fő), de az öttagú tanácsok munkája ellehetetlenülhet, ezeknél ugyanis minden tagnak jelen kell lennie a határozatképességhez.
Ugyanakkor a teljes ülés is megköveteli az elnök vagy az elnökhelyettes jelenlétét. Mivel Polt kiesik, ezért választhatták meg augusztus 13-án Czine Ágnest az AB elnökhelyettesévé – szeptember 1-jei hatállyal. Czine azonban mindössze két és fél hónapig lesz a testület elnökhelyettese, hiszen 12 éves mandátuma november 15-én lejár.
Remélem, legalább a tisztelt olvasók tudták követni a testületet érintő aktuális változásokat, amelyeknek koránt sincs végük. Az AB-vel ellentétben nyári szünetet nem tartó parlament ugyanis a napokban szavaz az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról. Ennek legfontosabb eleme, hogy újra az AB-tagok választják majd meg maguk közül a testület elnökét – pályázat alapján, többkörös eljárásban.
Vélhetően erre csak akkor kerül majd sor, ha a parlament a négy, most kieső alkotmánybíró utódját már megválasztotta – vagyis az új AB-tagok már részt vehetnek az AB-elnök választásán. Civil és jogvédő szervezetek ugyanakkor hiányolják a széles körű szakmai és politikai konzultációt az új bírók kiválasztásánál, szerintük a Tisza folytatja a Fidesz egypárti, önkényes jelölési és választási módszereit, amin a mostani törvénymódosítás sem változtat.
Vagyis lenne még mit átgondolnia az AB kapcsán a törvényhozásnak. De már nem a nyári szünetben.