Jobb kommunikációt vár az oktatási tárcától a Civil Közoktatási Platform

Tudomásul vesszük, hogy sok esetben jogtechnikai okokból nem lehet megoldani az ideális szabályozást, azonban fontos lenne előre látni, hogy milyen keretekben lehet, érdemes gondolkodni, hiszen a vélemények kialakítása sok munkával, egyeztetéssel jár. Az erre fordított munka más javaslatok kidolgozásától veszi el az időt, energiát – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP), miután az Országgyűlés kedden elfogadta a köznevelési törvény különböző módosításait.

Jelezték: a kedden elfogadott törvénymódosításban nem vették figyelembe a CKP javaslatainak többségét, így például nem történt meg szakképző intézmények bevonása a köznevelési szabályozásba, az igazgatói pályázatok esetében a fenntartó továbbra sem köteles a szülők és diákok véleményét kikérni, nem került be az a garanciális elem sem, hogy a miniszternek indoklási kötelezettsége legyen az igazgatói pályázat elutasítása, illetve elfogadása kapcsán. Bár a tárca a következő tanév rendjét is társadalmi egyeztetésre bocsátotta, a CKP javaslataiból ebben az esetben is csak kevés került be a végleges rendeletbe.

A CKP ezért fontosnak tartja, hogy a továbbiakban:

• a minisztérium a javaslatok beérkezése vagy a jogszabály megjelenése után nyilvánosan kommunikáljon arról, hogy a javaslatokat miért nem lehetett megvalósítani;

• jelezze, hogy az elutasított javaslatok közül melyekkel ért egyet, melyek igényelnek további vizsgálatokat, melyek oldhatók meg jogi szabályozás nélkül, melyek megvalósítása várható a későbbiekben;

• lehetőség szerint már a jogszabályok vitára bocsátásakor jelezze a korlátozó tényezőket.

Hangsúlyozták: ha a véleményeket nem építik be, de ezek a kommunikációs lépések elmaradnak, az nagyban csökkenti a véleményezők motiváltságát, és kevesebb vélemény fog beérkezni – pedig a cél éppen az lenne, hogy minél több nézőpont jelenjen meg a szabályozásnál.