Az izraeli hadsereg, az IDF szerda délelőtt benyomult a Rámalláh közeli Dzsalazon menekülttáborba, miután kedd este a rámalláhi Palesztin Egészségügyi Komplexumban is razziáztak. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió tudósítójának helyiek elmondták, hogy az izraeli katonák múlt héten is razziáztak az egészségügyi kampuszon, és könnygázgránátot lőttek a sürgősségi részleg bejáratába, ahová sok palesztin érkezik az izraeli telepesek támadásai során elszenvedett sérülések miatt.
Jiszrael Katz izraeli védelmi miniszter kedden közölte, hogy utasította a hadsereget a palesztin terület egyik menekülttáborának megszállására. A tábort azonban nem nevezte meg, ami az al-Dzsazíra szerint része a palesztin lakosság megfélemlítésére irányuló lépéseknek.
Sok palesztin azt mondja – tette hozzá az al-Dzsazíra tudósítása –, hogy mivel Izrael megúszta a gázai népirtást, a megszállt Ciszjordánia a következő célpont.
Palesztin közlés szerint az izraeli erők kedd éjjel legalább húsz palesztint tartóztattak le Ciszjordániában, többségüket Náblusz környékén. Újabb razziáikra azután került sor, hogy térségben zsidó telepesek és palesztinok között lezajlott halálos áldozatokat követelő összetűzések nyomán tovább fokozódtak a telepesek támadásai.
A hadsereg támogatásával zajló erőszakhullám azután folytatódott, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt a Fehér Házban. A találkozón azonban – amelyre a zsidó állam nagy támogatójaként ismert Lindsay Graham szenátor temetése adott alkalmat – elemzők szerint nem kapott különösebb hangsúlyt a ciszjordániai helyzet. Annak ellenére, hogy az ottani fejlemények az izraeli közvéleményt is súlyosan aggasztják.
Nyílt levélben figyelmeztették Trumpot
Egy nappal Netanjahu látogatása előtt izraeli extábornokok nyílt levélben fordultak Trumphoz, arra figyelmeztetve őt, hogy „katasztrófát” okozhat, ha nem fékezik meg a telepeseket. A levél aláírói – mások mellett az Izraeli Védelmi Erők (IDF) több száz nyugalmazott tábornoka és ezredese – arra sürgették az amerikai elnököt, hogy Netanjahuval tervezett washingtoni találkozóján gyakoroljon nyomást Izraelre az erőszakhullám leállítása érdekében.
„Ha nem állítják meg gyorsan és határozottan, a Ciszjordániában fokozódó erőszak lángra lobbanthatja a régiót, és súlyos következményekkel járhat mind Izraeli biztonságára, mind az Egyesült Államok regionális érdekeire nézve”
– írta Matan Vilnai, az IDF nyugalmazott vezérőrnagya a Parancsnokok Izrael Biztonságáért elnevezésű csoport nevében. Weboldaluk szerint a csoportot „több mint 550 nyugalmazott IDF- ezredes és tábornok, valamint a Moszad, a Sin Bét, a rendőrség, a Nemzetbiztonsági Tanács és a diplomáciai testület megfelelő” tagjai alkotják.
„Szakmai megítélésünk szerint senki más nem tudja elhárítani ezt a katasztrófát, csak Ön, Elnök Úr” – hangoztatta, sürgetve Trumpot, hogy gyakoroljon nyomást Netanjahura az ügyben keddi washingtoni találkozójukon.
„Míg biztonsági szerveink jeleskednek a Hamász és más ciszjordániai palesztin terrorszervezetek elleni küzdelemben, komoly korlátokba ütköznek a zsidó terroristák esetében” – írta Vilnai. „Nem titok, hogy a káoszt nagyrészt jelenlegi kormányunk egyes tagjai szítják, egyebek közt azzal, hogy a megváltói indulattól hajtott fegyveres híveiket megvédik a törvénytől és annak végrehajtásától.” A volt parancsnok nem nevezte meg, kikre utal, de széles körben hasonló vádakkal illetik többek között Itamar Ben Gvir és Becalel Szmotrics szélsőjobboldali minisztereket.
A levél az október 7-inél is súlyosabb következményeket jósol
Vilnai figyelmeztetett: „Amennyiben még magasabbra csap a zsidó telepesek terrorista tevékenységének hulláma és a kormány Palesztin Hatóságot fojtogató politikája, a következmények annál is katasztrofálisabbak bizonyulhatnak, mint a Hamász (2023.) október 7-i atrocitásai és azok többfrontos következményei.”
„Ez a folyamat azzal fenyeget, hogy romba dönti Izrael biztonságát, aláássa az amerikai érdekeket és megrengeti a régió stabilitását.
Meghiúsíthatja az Ön 20 pontos gázai rendezési tervének megvalósítását és csodálatra méltó ambícióit az Ábrahám-megállapodások kiterjesztésére” – hangsúlyozta a volt tábornok.
Míg Netanjahu jobboldali kormánya vasárnap a palesztinok elleni megtorlások elrendelésével reagált az erőszak hétvégi fokozódására, a levelet kommentáló izraeli szakértők a fő problémának azt nevezték, hogy nem vetettek gátat a telepesek erőszakhullámának. Mihael Milstein, a katonai hírszerzés palesztin osztályának korábbi vezetője a Katonai Rádióban – az elmúlt évtizedek fegyveres palesztin felkeléseire utalva – azt mondta, nem ért egyet azzal, hogy „palesztin oldalon kibontották volna az intifáda zászlaját. A fenyegetések főként a zsidó oldal viselkedése miatt alakulnak ki.”
A Sin Bet belbiztonsági szolgálat év eleji adatai szerint a ciszjordániai támadásoknak háromszor annyi palesztin áldozata volt mint zsidó, ami összecseng a különböző biztonsági tisztviselők, köztük az IDF parancsnokainak figyelmeztetéseivel.
Netanjahu kicsinyíteni igyekszik a telepestámadások jelentőségét
Jelentések szerint Netanjahu és kabinetje ugyan márciusban zöld jelzést adott egy a telepeserőszak kezelését célzó tervnek, de ezt a döntését politikai megfontolásokból nem tették közzé. A kormányfő 2025 decemberében azt állította, hogy az erőszakos telepesek alig 70 fiatalra korlátozódnak. Július elején aztán 150 „Ciszjordániába hozott fiatalkorú bűnözőre” módosította a helyzet súlyosságát elmaszatoló állítását.
Gadi Eizenkot volt vezérkari főnök, a Jasár párt elnöke – aki Netanjahu fő riválisának ígérkezik az októberi országos választásokon – hétfőn a Jediot Ahronot napilapnak nyilatkozva szintén aggodalmát fejezte ki, hogy elveszíthetik az ellenőrzést Ciszjordánia felett.
„A helyzet rendkívül feszült és anarchiával fenyeget, az IDF és a Sin Bét terrorellenes erőfeszítései ellenére” – mondta.
Eizenkot a helyzetért konkrétan Netanjahut, a pénzügyminiszter Szmotricsot és Ben Gvirt nemzetbiztonsági minisztert tette felelőssé. Netanjahu „a koalíciós szükségletei miatt gyakorlatilag darabokra szedte” a Ciszjordániát irányításáért felelős hadsereget. „...az IDF parancsnokait a kormány nem támogatja, sőt a miniszterelnök szócsövein keresztüli rágalmazza őket” – mondta a volt tábornok.
Péntek óta a figyelem központjában
A ciszjordániai erőszakról szóló vita a Náblusz melletti Tal faluban történt pénteki halálos összetűzés után került a figyelem központjába. A konfrontáció azután robbant ki, hogy a telepesek benyomultak a falu izraeliek számára tiltott területére, és helyi lakosokat támadtak meg. Ekkor az egyik palesztin férfi magához ragadta egy izraeli civil biztonsági ember fegyverét, és tüzet nyitott. Az incidensben egy izraeli katonai parancsnok és a biztonsági ember mellett négy palesztin halt meg.
Ezt követően telepesek csoportjai több más palesztin város és falu ellen is éjszakai támadásokat intéztek, felgyújtottak két mecsetet, és „bosszúra” szólító graffitiket hagytak maguk után. A támadásaik vasárnap éjjel is folytatódtak.
A palesztin egészségügyi minisztérium szerint a gázai háború 2023. október 7-i kezdete óta több mint 1100 palesztint öltek meg Ciszjordániában izraeli erők vagy telepesek. Az IDF adatai szerint túlnyomó többségük tűzpárbajban elesett fegyveres, a katonákkal összecsapó lázadó vagy támadásokat végrehajtó terrorista volt. Ugyanebben az időszakban mintegy 68 civil és izraeli biztonsági személy halt meg Izraelben és Ciszjordániában, többségük terrortámadásokban. A biztonsági erők további nyolc tagja halt a ciszjordániai palesztin városokban végrehajtott razziák során lezajlott összecsapásokban.
