Királyfinak hívták Orbán Gáspárt a háta mögött a csádi misszióban, aki állítólag olyan volt, mint egy hadgyakorlatra betévedt filozófus

Több mint 5 milliárd forintot fordítottak volna 2026-ban a csádi katonai misszióra - írja a Magyar Hang a Honvédelmi Minisztérium tavaly novemberben készült előterjesztés-tervezete alapján. A dokumentumban több mint 4 milliárd forintos missziós költség és további 1 milliárd 150 millió forintnyi nemzetbiztonsági kiadás szerepelt, miközben az előzetesen tervezett kétszáz magyar katona végül nem utazott ki az afrikai országba.

Mint korábban megírtuk, az akkor Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette Honvédelmi Minisztérium 2025 novemberében összesen még 27 milliárd forintot készült költeni az Orbán Gáspár mániájának számító küldetésre, amelyben a volt magyar miniszterelnök fia a résztvevő magyar katonák felének (!) a halálával számolt.

Orbán Gáspár volt az egész csádi kiküldetés misszióvezetője, századosként gyakran tartózkodott Csádban, többnyire civil ruhában, időnként azonban egyenruhát is viselt. Egy alkalommal egy másik százados rangjelzését is leszedték, hogy a csapatban ne legyen vele azonos rendfokozatú magyar. A cikk egyik forrása szerint a misszióvezető úgy viselkedett, mint egy hadgyakorlatra betévedt filozófus. Gyakran használta a sivatag közepén is működő Iridium műholdas telefont, amelynek készülékára közel egymillió forint volt, és a hívásokért is magas percdíjat kellett fizetni.

Orbán Gáspárt a magyar csapat egyes tagjai a háta mögött „királyfinak” nevezték. 

A lap a biztonsági helyzetre hivatkozva hosszabb időre a szállodában maradó magyarokról is hallott. A Magyar Honvédség egyik, Csádba készülő repülőgépe pedig 2024 nyarán addig nem indulhatott el Magyarországról, amíg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter gépe el nem hagyta a n’djamenai repülőteret. A küldetéshez nemcsak katonák kapcsolódtak. A helyszínre 2023. szeptember 20. és október 4. között öt oktató utazott ki, majd november 17. és december 9. között további hat ember tartott képzéseket. A gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem elismerte munkatársai csádi jelenlétét, de azt közölte, hogy a szakmai anyagok áttekintése és a hivatalos tájékoztatás összeállítása még folyamatban van.

A magyar fél egy villát is hosszú távra kibérelt, amelyet a későbbi magyar nagykövetség épületének szántak. Az ingatlan felújítását az Inrimars intézte. A cikk egyik megszólalója a berendezést úgy írta le, mintha Győzike lett volna a lakberendező. A csapat fele végül átköltözött az épületbe, de csak egyetlen napra: az első esti zuhanyzáskor egy magyart megrázott a kóboráram, ezért másnap biztonsági okokból mindenki visszatért a szállodába.

A 2024. májusi csádi elnökválasztás előtt egy furcsa dolog történt. A helyi titkosszolgálatok átkutatták a magyar delegáció szállodai szobáit, és elvitték a kézifegyvereket, a golyóálló mellényeket, a drónt, a hőkamerát, valamint minden olyan eszközt, amelyet veszélyesnek ítéltek. A Magyar Honvédség katonái ekkor már a francia katonai bázison laktak, ezért az intézkedés a biztonsági cég munkatársait és a többi magyart érintette. A lap értesülése szerint a lefoglalt felszerelést később sem adták vissza.

A hivatalos indoklás alapján a magyar katonai jelenlét célja a csádi erők kiképzése, a terrorizmus elleni fellépés támogatása, valamint a Száhel-övezetből Európába irányuló illegális migráció korlátozása lett volna. Bár a csádi magyar katonai misszió fontosságát jelezte, hogy Nagy István agrárminiszter és Szijjártó Péter külügyminiszter is ellátogatott N’Djamenába, az ötletet végül jegelték.