Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt ismeretlen elkövetők ellen feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményez a Transparency International (TI) Magyarország 281 milliárd forintnyi állami befektetéssel összefüggésben – derül ki a szervezet csütörtöki közleményéből.
Az elemzés a Baross Gábor Tőkeprogram háttérdokumentumait vizsgálta. A program két legutóbbi szakaszában a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az MFB Invest mintegy 388 milliárd forintnyi tőke befektetését vállalta 11 tőkealapban, ebből a TI Magyarország öt magántőkealap döntés-előkészítő dokumentumait elemezte, felfedve a titkolt társbefektetők kilétét is.
Az eredmény: rendszerszintű hiányosságok a kockázatkezelésben, kétes megalapozottságú piaci tesztek, fel nem tárt összeférhetetlenségek, és 281 milliárd forintnyi állami forrás, amelynek sorsa évekig nyomon követhetetlen marad – emelték ki.
Felidézték, hogy a 2023-ban életre hívott, 600 milliárd forint keretösszegű Baross Gábor Tőkeprogram három pillére közül az első – ingatlan- és értékpapíralapok – nyílt pályáztatás keretében valósult meg. A másik kettőnél, a Zöld Alapok Tőkeprogramnál és a Ráemelési, vagy más néven Gazdaságélénkítés pillérnél azonban nem volt nyilvános pályáztatás, és több esetben a kedvezményezett alapkezelők neve, sőt a befektetés összege sem jelent meg az állami szervezetek, a programot koordináló Nemzeti Tőkeholding és a befektetéseket előkészítő és megvalósító, MFB Zrt. és MFB Invest kommunikációjában. A befektetésekbe az állami fél privát hátterű társbefektetőt is bevont, akinek a kiléte eddig nem volt ismert – áll a közleményben.
A szervezet a 11 tőkealap közül öt magántőkealap – az Andezit Magántőkealap, a Trustify Impact I. Magántőkealap, a CLM Future Magántőkealap, az MBH (korábbi nevein Equilor II., majd MKB) Magántőkealap, és a XANGA RED Magántőkealap – esetében végzett részletes, dokumentumalapú kockázatelemzést.
Ez az öt magántőkealap önmagában 281 milliárd forintnyi állami kötelezettségvállalást testesít meg.
A TI Magyarország szerint a vizsgált dokumentumok mind az öt magántőkealapnál ugyanazt a mintázatot mutatják: magánkézben lévő alapkezelő és ismeretlen hátterű társbefektető jelenik meg, jellemzően 70 százalékos állami tulajdoni hányad mellett, ám ezzel arányban nem álló, mindössze 20-50 százalékos szavazati joggal – az állam tehát a legtöbb esetben többségi tulajdonosként is kisebbségbe szorul. Mint írták, ehhez társul a kockázatkezelési funkció szisztematikus hiánya: a törvény által megkövetelt, a befektetési döntéshozataltól elkülönült, érdemi kockázatfeltárás egyik vizsgált magántőkealapnál sem volt dokumentumokkal alátámasztható.
Egy esetben, a Xanga RED Magántőkealapnál az előterjesztés szövege szó szerint megegyezik a kockázatkezelői véleménnyel, de ennél is szemléletesebb hiányosságok jellemzik az MBH Magántőkealap esetét: az ezen magántőkealap által felvásárolt egyik céltársaság, az Aqua Lorenzo Kft. már a befektetés előtt is több milliárdos veszteséget termelt, az állami tőke mégis a háromszorosára nőtt a magántőkealapban a program során – hívták fel a figyelmet.
Úgy folytatták, hogy az állami támogatás tilalmának való megfelelést igazoló úgynevezett MEIP-tesztek – amelyeknek azt kellene alátámasztaniuk, hogy egy piaci szereplő is hasonló feltételekkel fektetett volna be –, több esetben kritika nélkül vették át a kérelmezők saját, optimista pénzügyi terveit. Az MBH Magántőkealapnál például a korábbi befektetések 4,3, az újak 15,65 százalékos elvárt hozammal szerepelnek, a különbség indoklás nélkül marad – fűzték hozzá.
A dokumentumok alapján a privát hátterű társbefektetők is azonosíthatóvá váltak: ezek nyomán mind az öt magántőkealapnál feltárható valamilyen tulajdonosi összefonódás az alapkezelő és a társbefektető, illetve a céltársaságok között. A rendelkezésre álló dokumentumok arra utalnak, hogy az összefonódást nem kezelte összeférhetetlenségi kockázatként az állami befektető, noha az átfedések kihathatnak a céltársaságok kiválasztására és a magántőkealapok értékelésére is.
Az összefonódásokra példákat is hoznak:
A CLM Future Magántőkealap esetében az alapkezelő és társbefektető azonos érdekkör volt: a létrehozáskor Jellinek Dániel, az alapkezelő változását követően pedig a svájci székhelyű Largus Holding AG tulajdonában állt.
Az MBH Magántőkealap társbefektetője mögött Mészáros Lőrinc érdekeltségei azonosíthatók, miközben a korábbi miniszterelnök gyermekkori barátjának érdekeltségei eladóként és társbefektetőként is megjelennek a magántőkealap által befektetésben részesített céltársaságokban.
A Trustify Impact I. Magántőkealap alapkezelője és tárbefektetője mögött szintén azonos személy áll: a Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter érdekköréhez kötött szereplő, Fenyvesi Péter.
Az Andezit Magántőkealap alapkezelője Tiborcz István tulajdoni körébe tartozik, miközben a társbefektető az Alteo Nyrt., melyben az alapkezelő egy másik magántőkealapja, a Főnix Magántőkealap rendelkezik érdekeltséggel.
A Xanga RED Magántőkealap esetében pedig az alapkezelő (Herdon-csoport) és a társbefektető (XID Zrt.) közötti összefonódást az előterjesztés rögzíti, kizáró feltételként nem kezeli.
„A Transparency International álláspontja szerint a feltárt mintázatok együttesen megalapozzák a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját, tekintettel arra, hogy az állami vagyon kezelésével megbízott MFB és MFB Invest a gondos vagyonkezelés kötelezettségeit megszegve okozhatott vagyoni hátrányt – amelynek pontos mértéke a hosszú, többnyire tizenöt éves futamidők miatt jellemzően csak az alapok zárásakor lesz megállapítható” – összegez a szervezet, hozzátéve: az ügyben számvevőszéki vizsgálatot kezdeményeztek és büntetőfeljelentést is tettek.
