Döntött az Országgyűlés: Magyarország nem lép ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Elfogadta a Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépésének visszavonásáról szóló törvényjavaslatot szerdán az Országgyűlés. A kivételes eljárában tárgyalt törvényjavaslatot a Tisza 133 képviselője támogatta, a Fidesz-KDNP 37 képviselője nemmel szavazott, a Mi Hazánk 5 képviselője pedig tartózkodott. A döntés a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ennek előzménye, hogy az erről szóló múlt heti kormányrendelet után kedden az Országgyűlésnek is benyújtották azt a törvényjavaslatot, amelyben a Tisza-kormány visszavonná Magyarország kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A javaslatot a kormány nevében Magyar Péter nyújtotta be.

Az indoklásban az áll, hogy „a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, valamint az emberi jogok védelme érdekében feltétlenül szükséges a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek egy nemzetközi bírói fórumon történő felelősségre vonása”. Ennek érdekében szükséges fenntartani Magyarország részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumában. 

Mint ismert, az ICC-ből az Orbán-kormány azután léptette ki Magyarországot, hogy a testület népirtásért nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ellen. A bejelentést az izraeli miniszterelnök 2025. április 2. és 6. közötti hivatalos magyarországi látogatására időzítették.

Magyar Péter nemrég tett egy ellentmondásosnak tűnő kijelentést, ugyanis nemrég meghívta az izraeli kormányfőt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójának megemlékezésére Budapestre, annak ellenére, hogy többször is hangsúlyozta, Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja marad. Gyaníthatóan udvariassági meghívásról volt szó.

Vezérszónoki felszólalásában a fideszes Bóka János bírálta a törvényjavaslatot. Többek közt azt hozta fel, hogy szerinte a testület az utóbbi években politikai eszközzé vált, elveszítette morális iránytűjét, és hibás stratégiát követ el akkor, amikor nem lezárt, hanem folyamatban konfliktusokat kíván a nemzetközi jog alapján megítélni. Úgy véli, ezen beavatkozás gyakran nem segíti, hanem akadályozza ezen konfliktusok lezárását. Bóka emlékeztetett, a Fidesz ezért döntött a kilépés mellett, álláspontjuk pedig azóta változatlan.

Felidézte a miniszterelnök korábbi szavait, amelyekből azt a következtetést vonta le, hogy az október 23-ai ünnepségekre Magyarországra látogató izraeli kormányfőt a magyar hatóságoknak le kellene tartóztatni, amennyiben a kilépési folyamatot leállítják. Bóka János úgy látja az előterjesztés alapján, hogy Lengyelországgal, Olaszországgal, Németországgal ellentétben a Tisza-kormánynak ez szándékában is áll, ebben az esetben viszont a meghívás „diplomáciai inzultusnak” tekinthető.

A KDNP vezérszónoka, Juhász Hajnalka is kifejtette, miért nem támogatják ebben a formájában javaslatot, Apáti István (Mi Hazánk) pedig arról beszélt, hogy kényes vitáról van szó. Az ICC-t „sóhivatalnak” nevezte, és úgy gondolja, hogy objektív nemzetközi büntetőbíráskodásra lenne szükség. Azt is mondta, jobb lenne, ha visszavonnák Netanjahu meghívását, mert szerinte az Orbán-kormány tavaly „terrorveszélybe hajszolta az országot”, ez pedig kiújulhat, felerősödhet egy esetleges idei látogatás alkalmával is.

Az elhangzottakra válaszul Bódis Péter államtitkár úgy reagált, nem véletlenül volt Magyarország az alapító 127 tagállamok egyike. Hozzátette, a törvényjavaslattal Magyarország kifejezi, hogy elítéli a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekményeket.

A parlamenti honlapon közzétett tájékoztatás szerint az ülésnap 9 órakor kezdődött napirend előtti felszólalásokkal. A plenáris ülés várhatóan 16 óráig, illetve a napirendi pontok megtárgyalásáig tart.