Miután Melléthei-Barna Márton – Magyar Péter sógora – nem vállalta a felkérést, Görög Márta, a Szegedi Tudományegyetem jogi karának dékánja lesz a Tisza-kormány igazságügyi minisztere. Virág Andrea politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója elmondta lapunknak, hogy elsősorban nem a gyengeség vagy bölcsesség megnyilvánulásaként értékeli a lépést, hanem annak felismeréseként, hogy Melléthei-Barna Márton jelöltségének kedvezőtlen volt a fogadtatása.
A most leköszönő fideszes kormány és az orbáni világ meghatározó része volt ugyanis, hogy akár közbeszerzések sorsát, akár bizonyos pozíciók betöltését rokoni, baráti kapcsolatok határozták meg. Szinte már az Orbán-rendszer identitásképző elemének számított, hogy a fontos kérdéseket a családi, baráti viszonyok döntik el. – Nem azt állítom, hogy ez volt a NER legfontosabb jellemzője, de a top 5-ben egész biztosan szerepelt – fogalmazott Virág Andrea. Így aztán az ellenzék számára ugyanúgy identitásképző elem volt, hogy szembeszáll ezzel az uram-bátyám világgal, amit maga Magyar Péter is rengetegszer bírált.
Melléthei-Barna Márton: Lemondok az igazságügyi miniszteri jelöltségrőlIlyen előzmények után vállalni azt, hogy Melléthei-Barna Márton személyében Magyar Péter az egyik rokonát, húgának a férjét kérte fel miniszternek, vakmerőségre vallott – jelentette ki Virág Andrea. Még akkor is, ha Melléthei-Barna Márton szakmai alkalmassága elismert, bizonyára jó tárcavezető vált volna belőle.
Az SZTE jogi karának dékánját, Görög Mártát kérte fel Magyar Péter igazságügyi miniszternekA politikus szerint Magyar Péter darázsfészekbe nyúlt. Ha nem az „elmúlt tizenhat év” után lennénk, akkor feltételezhető, hogy a magyar közvélemény könnyebben el tudta volna fogadni ezt a személyi döntést. Csak éppen a Fidesz politikai örökségének ismeretében nem kizárólag a szakmaiság megítélése a mérce, hanem az a szempont is fontos, hogy
Magyarország próbál megszabadulni attól a világtól, ahol a rokoni kapcsolatok számítottak. Ebben a helyzetben a szakmai érveken túlmutatott a politikai üzenet
– állapította meg Virág Andrea.
Magyar Péter több részletben hozta nyilvánosságra, kik lesznek kormányának tagjai: az igazságügyi tárca vezetőjének szánt Melléthei-Barna Mártont az utolsók között nevezte meg. A bejelentéskor kitért arra, dilemmát okozott számára, hogy a sógorát kéri fel a posztra. A szakmai érvekre tekintettel vállalta a politikai kockázatot. Egyúttal azt is közölte: húga – lévén, hogy a bátyja miniszterelnök, a férje igazságügyi miniszter lesz – felfüggeszti bírói tevékenységét.
Magyar Péter azt ígéri, rá is érvényesek lesznek a szigorított szabályok, azzal nem lesz gond, hogy a húga a leendő igazságügyi miniszter feleségeMelléthei-Barna Márton végül csütörtök este a Facebook-oldalán hírül adta, hogy lemond a miniszteri jelöltségről. Hangsúlyozta, hogy felkérése nem a Magyar Péterrel fél éve fennálló rokoni, vagy az évtizedek óta meglévő baráti kapcsolatnak szólt. A társadalmi konszenzust azonban növelni, nem pedig csökkenteni kell a jogállam és az igazságtétel mögött – érvelt. Lemondásával azt szeretné elérni, hogy „a legkisebb árnyék se vetüljön a rendszerváltásra”, mandátumot szerző képviselőként a Tisza parlamenti frakciójának tagja marad.
Virág Andrea emlékeztetett arra, hogy a Tisza Párt nagyon erős felhatalmazást kapott a választáson. Magyar Péter ennek tudatában próbálta meg miniszterré tenni a sógorát, megvárta, mit szólnak ehhez az emberek. A Fidesz legyőzése után akkora a lelkesedés, hogy abban bízott, ebből se lesz probléma. Magyar Péterről eddig leperegtek a támadások, de a jelek szerint sógora felkérése túl sok lett volna. A Tiszában – vélekedett a politológus – utólag valószínűleg felmérték, hogy olyan mértékben megosztó a döntés, amiből jobb még most visszalépni, mintsem állandó támadási felületet adni a politikai ellenfeleknek.
Rétvári Bence célzott, lőtt, de ezúttal nem talált
„Még meg se alakult a Tisza-kormány, de máris lecseréltek két minisztert. Ez valóban a változás kormánya” – ironizált Rétvári Bence a közösségi oldalán. A volt KDNP-s államtitkár – Melléthei-Barna Márton mellett – Rubovszky Ritára utalt, akiről elterjedt a hír, hogy megkaphatja az oktatási tárcát. Rubovszky Ritát azonban Magyar Péter nem nevezte meg jelöltként, a kiszivárgott (vagy kiszivárogtatott), utóbb nem igazolódott információ a sajtóban jelent meg. Rétvári Bencének talán kiment a fejéből: az se példátlan, hogy egy új kormányban nem kizárólag azok kapnak helyet, akik előzőleg jelöltként szerepeltek. 1998-ban, az első Fidesz-kormány megalakulása előtt Urbán László volt a pénzügyminiszteri poszt várományosa. Majd gazdasági elképzelései miatt összeütközésbe került Orbán Viktorral, így a miniszterséget nem ő, hanem Járai Zsigmond nyerte el.
