Washington és Moszkva megtalálták a közös ellenséget: az Európai Uniót. JD Vance budapesti útján arról beszélt, Brüsszel beavatkozik a magyar választásba, röviddel később az orosz elnök sajtótitkára is arról értekezett, hogy Európában sokan Orbán bukását szeretnék.
E helyzetben különösen érdekes Orbán Viktor kormányfő érvelése, aki szerint az amerikai alelnök budapesti látogatása „megcáfol”, minden olyan állítást, amely szerint a kormány oroszbarát lenne. Nem kell külpolitikai szakértőnek lenni annak megállapításához, hogy a kettő nem zárja ki egymást. Egyre inkább ugyanis az látszik, a Donald Trump-féle Amerika és Putyin Oroszországa mind több kérdésben találják meg a közös hangot, például az ukrajnai háborút, vagy az EU szerepét illetően: a demokratikus értékeket előtérbe helyező Uniót ellenséges szereplőként írják le.
Vance azt is mondta, az EU gazdasági és politikai nyomást gyakorol Magyarországra. Néhány hónappal korábban az Unió vezetői még visszafogottan reagáltak volna egy ilyen minden alapot nélkülöző állításra, vagy inkább nem is szóltak volna semmit. Az EU azonban azóta szakított a visszafogott hangnemmel az amerikai adminisztrációval kapcsolatban, hogy Trump előbb Grönland elfoglalását lebegtette meg, majd az európai szövetségesek megkerülésével csapást mért Iránra, később pedig épp azokat a partnereit vonta felelősségre a tétovaságért, akiket kihagyott a döntésből. Több uniós vezető keményen bírálta Vance-t, a német kormányszóvivő megjegyezte: az amerikai alelnök budapesti jelenléte önmagában sokatmondó abból a szempontból, ki is akarja befolyásolni a magyar választást.
Orbán tehát miközben folyamatosan Brüsszelt támadja, egyszerre kap kampánysegítséget Washingtontól és megértő bólogatást Moszkvából. Ez nem cáfolata az orosz kötődésnek. Inkább annak bizonyítéka, hogy a két hatalom végre talált egy közös projektet: Európa gyengítését.