Kényszermunkára utaló jeleket és egyéb súlyos munkaügyi visszaéléseket tártak fel a szegedi BYD-gyár építésénél

Hétnapos munkarend, visszatartott bérek, túlzott túlórák és munkavégzésre nem jogosító iratok szerepelnek azok között a hiányosságok között, amelyeket a kínai munkavállalók körülményeit rendszeresen vizsgáló, New York-i székhelyű China Labor Watch tárt fel a Szegeden épülő BYD-gyárnál - írja a Magyar Hang.

A lap beszámolója szerint a New York-i székhelyű China Labor Watch magyarországi vizsgálata során több olyan gyakorlatot azonosított, amelyek egyértelműen kényszermunkára utalnak. A szervezet közlése alapján a panaszt a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalhoz is eljuttatták, miután a szegedi építkezésen dolgozó kínai munkások körében visszatérően azonosítottak súlyos munkaügyi hiányosságokat.

Li Qiang, a szervezet igazgatója szerint egy kínai munkás 2025 szeptemberében jelezte, hogy a korábban ígért hat hónap elteltével sem térhetett haza, mert a munkáltató az építkezési határidőkre hivatkozva többször elhalasztotta a hazautazását. A tájékoztatás szerint a dolgozónak saját döntésű távozás esetén vízdíjat, közvetítői díjat és repülőjegy-költséget is viselnie kellett volna, miközben a fizetése egy részét visszatartották.

A szervezet tavaly október és december között vizsgálódott Magyarországon, két alkalommal is járt Szegeden, és mintegy ötven munkavállalót kérdezett meg. A feltárt gyakorlatok közül a következők utalhatnak kényszermunkára, illetve konkrét jogsértésekre:

• heti hét napos munkarend pihenőnap és ünnepnap nélkül;

• napi 9-12 órás munkavégzés a heti 48 órás maximum túllépésével;

• az éves túlóra egyes esetekben az 1200 órát is meghaladta, miközben a 400 órás törvényi korlátot is túllépték;

• a ledolgozott 9,5 órából csak 9 óra kifizetése;

• a 9 órán felüli munkaidő külön munkanapként való elszámolása a túlóradíj elkerülésére;

• ha valaki az egyéves időszak lejárta előtt távozott, saját magának kellett állnia a repülőjegy költségét, és további szankciókkal is számolnia kellett;

• rövid távú üzleti vízummal végzett fizikai munka munkavállalási engedély nélkül;

• üres szerződések aláíratása;

• hónapokig fennálló bértartozás;

• a bér 20-30 százalékának csak hazatérés utáni kifizetése;

• a munkások előzetes felkészítése arra, mit mondjanak egy ellenőrzés során.

Li Qiang szerint ezek a jelenségek nem egyedi esetek, hanem több alvállalkozónál, szálláshelyen és munkakörben is ismétlődtek. A munkások közül többen attól tartottak, hogy külsőkkel folytatott beszélgetés esetén elbocsátás vagy bérvisszatartás érheti őket. A szervezet álláspontja szerint az ügy nem elszigetelt visszaéléseket, hanem a foglalkoztatási gyakorlat strukturális hiányosságait jelzi.