Hosszú Facebook-posztban szedte ízekre az Orbán-kormány háborús riogatását Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke, a Tisza Párt országgyűlési képviselőjelöltje és honvédelmi szakpolitikusa.
„Amikor egy kormány a választási kampány zaját katonai intézkedések hangjával próbálja felerősíteni, ott érdemes megállni egy pillanatra és tisztán gondolkodni. A kritikus infrastruktúra védelme nem politikai showműsor. Ez az ország biztonságának egyik legkomolyabb szakmai területe, nemzetbiztonsági feladat” - szögezte le a volt vezérkari főnök. Miután Orbán Viktor miniszterelnök és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter megpróbálja elhitetni, hogy azért kell katonákat küldeni a magyarországi kritikus infrastruktúra, vagyis az energetikai rendszer védelmére mert Ukrajna támadni akar, Ruszin-Szendi Romulusz szerint érdemes végiggondolni a helyzetet és világosan beszélni.
A volt honvédségi vezérkari főnök először is kiemelte: „Ha valódi, állami szintű fenyegetés érné Magyarország energiaellátását, akkor annak a NATO-ban jól ismert és világos eljárása van. Ilyenkor a kormány kezdeményezheti a NATO 4. cikkelyének konzultációját. Ez pontosan arról szól, hogy ha egy szövetséges ország fenyegetést érzékel a biztonságára – például kritikus infrastruktúra ellen –, akkor a szövetségesek azonnal közös helyzetértékelést és koordinációt, konzultációt indítanak.
Most mégsem ez történt. Nem indult 4. cikkelyes konzultáció. Nem történt szövetségi egyeztetés. Viszont történt valami más: látványos katonai telepítés és politikai kommunikáció.
Ezért érdemes nyugodtan feltenni egy egyszerű kérdést: ha valódi fenyegetésről van szó, miért nem a szövetségeseinkhez fordult a kormány?” - tette fel a kérdést a Tisza Párt szakpolitikusa.
Nevetséges az orbáni felvetés, hogy Ukrajna megtámadná Magyarországot, most már az önmerénylet is csak egy borzasztó ostoba akcióként sülne elRuszin-Szendi Romulusz emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány visszatérő hazugságával ellentétben - miszerint Ukrajna állította le a Barátság kőolajvezetéket - a nyersanyag szállítás orosz támadás miatt állt le, amely tényről az orosz Barátságért kitüntetés büszke tulajdonosa, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyszer sem ejtette ki az ügyben az Oroszország szót.
Újra megkérdeztük Szijjártó Péter tárcáját, de nincs válasz, miért hallgatott a miniszter két hétig a Barátság kőolajvezeték leállásárólA Tisza Párt honvédelmi szakpolitikusa úgy folytatta, a kritikus infrastruktúra védelme kiemelt terület a NATO-ban. „Létezik a NATO legmagasabb szintjén politikai szervezet, amely az energiabiztonsággal és ezen belül is a kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos elvi-politikai döntéseket hozza meg. Létezik egy dedikált szakmai központ is, amely operatív szinten az ilyen helyzetek kezelésével foglalkozik: energiaellátás, kritikus infrastruktúra sebezhetősége, hibrid fenyegetések. És létezik egy olyan NATO szervezet, amely ehhez kapcsolódó oktatás-képzést folytat le évente több alkalommal is. Érdekes módon többszöri felkérést követően Magyarország nem csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Nem vagyunk tagja annak a szervezetnek, amely épp azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekre ma hivatkozva katonákat küldünk az utcákra” - hívta fel a figyelmet Ruszin-Szendi Romulusz.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf bejelentette, hogy összeállt a húszas lista, hova küld katonákat péntektől az Orbán-kormánySzalay-Bobrovniczky Kristóf: Megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítéséreA volt vezérkari főnök szerint érdemes feltenni a kérdést, hogy ha valóban biztonsági vészhelyzetben van az ország, miért nem fordult a kormány a NATO-hoz, amelynek keretében ilyen esetben azonnal, ingyenesen lehetne konzultációt tartani a világ legerősebb katonai szövetségének teljes politikai és szakmai súlya mellett. Feltette azt a kérdést is,
miért nem csatlakozott Magyarország ahhoz a vilniusi NATO-szervezethez, amely 2012 óta kizárólag a kritikus energiainfrastruktúrák védelmével foglalkozik.
Saját kérdéseit megválaszolva arra jutott, azért, mert ezek esetén oda lenne a narratíva, valódi megoldások születnének és immár nem tudna a kormány szavazatokat generálni a félelemkeltéssel.
A szakpolitikus megjegyezte továbbá, hogy nemcsak a NATO, hanem az Európai Unió is kiemelt stratégiai területként kezeli a kritikus infrastruktúra védelmét. „Az EU külön szabályozást és programokat hozott létre az energia-, közlekedési és digitális rendszerek ellenálló képességének erősítésére - pontosan azért, hogy egyetlen tagállam se maradjon egyedül, ha külső nyomás, hibrid támadás vagy ellátási zavar éri. Az információmegosztás, a közös kockázatelemzés és a koordinált védelem nem ígéret, hanem kötelező érvényű európai jog. Magyarország tehát nem elszigetelt ország: rendelkezésre állnak európai és szövetségi mechanizmusok - csak élni kellene velük. Éppen ezért különösen árulkodó, hogy a valódi biztonsági keretek helyett a kormány kampánylogikát választott” - magyarázta Ruszin-Szendi.
A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy az energiabiztonságot nem megoldani akarják. Hanem kampányüzemmódban tartani. Új félelmet generálni. Új ellenséget mutatni. Katonákat az utcára küldeni - látványosan, választások előtt, ott, ahol a kamera jól fog - vonta le a konklúziót a volt vezérkari főnök, megjegyezve, a magyar embereket a saját kormányuk ejti foglyul, az állomány pedig tudja, hogy igaza van.
