Az ukrán házalelnök szerint legalább 60 napnyi tűzszünet kellene ahhoz, hogy választásokat tudjanak tartani

Legalább hatvan napig tartó tűzszünetre van szükség ahhoz, hogy Ukrajnában módosítani tudják a választási törvényt, és megszervezzék a választási kampányt a hadiállapot alatt vagy annak megszűnte után - jelentette ki Olekszandr Kornyijenko, az ukrán parlament első alelnöke kedden az Ukrinform állami hírügynökségnek adott nyilatkozatában.

A politikus annak a munkacsoportnak a feladatairól beszélt, amely a háború alatt, vagy az után megtartandó választásokra vonatkozó jogalkotási javaslatok előkészítésével foglalkozik Ukrajnában. Az első és legfontosabb a határidők kérdése. Jelenleg a törvényhozásunkban két jól kidolgozott határidőtípus van. Ez 90 nap felkészülési időt ír elő rendes és 60 napot előrehozott választások esetén.

„Ezért a 60 nap, amiről korábban Volodimir Zelenszkij elnök beszélt, korrekt, ez a minimális időtartam, amely valóban szükséges, és amely alatt átfogó fegyverszünetnek kell lennie” - mondta, kiemelve, hogy az „egynapos tűzszünet”, amit Vlagyimir Putyin orosz vezető elegendőnek tart, nem megoldás.

Olekszandr Kornyijenko kiemelte, hogy a választási folyamat kezdetétől a szavazás napján át a szavazatok összeszámlálásáig tűzszünetnek kell lennie. „Dróncsapások és fegyverropogás közepette nem lehet választásokat tartani” - jelezte. Mint mondta, még a választásról szóló törvény módosításához is szükség van némi időre. „Ezért mondjuk, hogy jobb, ha hosszabb az idő, mert a parlamentre is hatással vannak a biztonsági tényezők” - magyarázta az alelnök. Hozzátette, hogy a népszavazás előkészítésénél is hasonló a helyzet, mert ugyan bele lehet férni a 60 napos időszakba, de az aláírásgyűjtésre is kell idő.

„A második probléma, amelyet a parlamentnek kell megoldania, az a kérdés, hogy lehetséges-e választásokat tartani hadiállapot idején” - mutatott rá. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a választások megtartását hadiállapot idején. Volodimir Zelenszkij a múlt héten egy sajtónyilatkozatában azt mondta, Oroszország azért akarja, hogy még a háború alatt választásokat rendezzenek Ukrajnában, mert abban bízik, hogy így kikerül a közéletből.

Múlt szerdán a Financial Times ukrán és nyugati illetékesekre hivatkozva azt írta, hogy Ukrajna hozzákezdett az elnökválasztás előkészítéséhez, és egyidejűleg népszavazást is tartana az Oroszországgal megkötendő esetleges békemegállapodásról. A lap szerint Zelenszkij az elnökválasztás és a népszavazás terveit hivatalosan február 24-én, a háború kezdetének negyedik évfordulóján jelenti be, az ukrán parlament pedig márciusban és áprilisban végrehajtja a háborús időszakban tartandó voksoláshoz szükséges törvénymódosításokat.

Az ukrán elnök még aznap reagált a lapértesülésre, kijelentve, hogy még nincs döntés az elnökválasztás és a népszavazás kiírásáról, és leszögezte, hogy akkor térhetnek rá erre, ha megvan minden szükséges biztonsági garancia.