„Amit Orbán Viktor az EU megosztottságának nevez, az valójában az, hogy Magyarország áll 26 másik EU-tagállammal szemben”

Orbán Viktor arról beszélt, hogy Brüsszel hadigazdaságra állt át, ezzel szemben mi „békegazdaságot” működtetünk – szerinte ez bravúr. Orbán úgy fogalmazott, a „magyar utat” a család- és lakástámogatások, a 14. havi nyugdíj, a hitelprogramok jelentik. Arról nem szólt, hogyan illeszkedik a békegazdaságba a német hadiipar hazai terjeszkedése.

A közmédia munkatársa előbb felemlítette Orbán kötcsei kijelentését, miszerint 80 egyéni választókörzetben is nyerésre állnak, majd megkérdezte, mit mutatnak most a saját méréseik. Orbán, megkerülve az egyenes választ, azt mondta, majd a magyarok eldöntik, ki kormányozzon. Szintén kérdésre megismételte: azért nem vitázik Magyar Péterrel, mert őt „Brüsszel emberének” tartja.

Saját maga miniszterelnök-jelöltségével kapcsolatban azt mondta, „a Fideszben a közbölcsesség: nincs jobb nálam”. Egy az elnöki rendszer bevezetését firtató kérdésre úgy reagált: nem tervezi, hogy átadja a hatalmat Sulyok Tamás köztársasági elnöknek.

A külkapcsolatokról kijelentette, mindenkivel jóban kell lenni, és az Unión kívül is van élet, amit azzal támasztott alá, hogy Trump újraválasztása óta 13 amerikai cég jött Magyarországra. Orbán ellentmondásosan azt is fejtegette, hogy az Unió tagjaként az ország csak akkor tud eredményes lenni, ha szuverén.

A Trumptól kért pénzügyi védőpajzzsal kapcsolatban Orbán lényegében elismerte, hogy az nem létezik: olyan megoldás, „ami Magyarországnak és az Egyesült Államoknak is jó lett volna, nem állt rendelkezésre”, ezért abban maradtak Trumppal, hogy a munkatársaik kidolgozzák a mindenki számára megfelelő megoldást. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a nem létező védőpajzs addig lesz, amíg Trump akarja.

Orbán más ellentmondásba is keveredett: miközben folyamatosan azzal vádolja az Uniót, hogy elveszi az országok szuverenitását, eközben egy a Nagy-Britannia kilépésével kapcsolatos válaszában már arról beszélt, hogy a britek jogosan hiányoltak egy „hatékony, vezetett struktúrát” az Uniótól. Ehhez hozzátette, Magyarország számára Nagy-Britannia útja, a kilépés nem járható.

Kapott kérdést veje, Tiborcz István és lánya, Orbán Ráhel látványos gazdagodásáról is, erről annyit mondott, három elvárása van, „független attól, hogy ki fia-borjai: tartsák be a törvényeket, fizessék be az adót, és adjanak munkát a magyar embereknek”, és ezzel le is zárta a témát, visszakérdezésre pedig szokás szerint nem volt lehetőség.

A Szőlő utcai javítóintézetről megismételte, hogy az lényegében egy börtön, éppen ezért helyezték át a hasonló intézményeket decemberben a büntetés-végrehajtás alá. Azt a kérdést, hogy van-e politikai felelőse a történteknek, Orbán azzal ütötte el, hogy tart még egy sikertelen rendőrségi nyomozással kapcsolatos vizsgálat, azt meg kell várni.

Ranschburg Zoltán szerint nagy újdonságot nem hallhattunk, a politikai elemző szerint viszont szintlépés volt, amikor Orbán kerek perec kijelentette, hogy nincs szükség közös uniós külpolitikára, mert lám, Ukrajna és most Venezuela ügyében is megosztott az Európai Unió. Amit azonban Orbán Viktor „megosztottságának” nevez, az az elemző szerint valójában inkább kirekesztődés, 26 tagállam áll Magyarország ellenében. Ranschburg Zoltán szerint Orbán úgy bírálja az EU-t a gyengesége miatt, hogy ennek ő maga az egyik előidézője.

Ranschburg ahhoz a bliccelőhöz hasonlította Orbánt, aki nem elég, hogy nem tartja be az utazási szabályokat, még kritizálja is a szolgáltatást.

A politikai elemző szerint Orbán láthatóan könnyebben és szívesebben beszél külpolitikai témákról, a forró belpolitikai témákat azonban – mint a gyerekvédelmi botrányok vagy az MNB-vagyon – igyekszik rövidre zárni, és eltolni magától a felelősséget.