„Amikor bementem a Partizán stúdiójába, talán édesanyám, illetve egy-két ember tudott róla, és mondták, hogy ne menjek be. Bementem. És amikor kijöttem, akkor azt mondták, hogy jó, akkor most már menjél végig az úton. Kicsit olyan ez, mint amikor a szakadék fölött egy kötélen elindul az ember, onnan nem tudsz visszafordulni” – többek között erről mesélt Magyar Péter a Szily Nórának adott interjújában, amely karácsony másnapján jelent meg.
A személyesebb hangvételű beszélgetés témái között a magánélet, a család és az ünnepek szerepeltek, de szóba került az is, hogy miként indult be a politikai karrierje. „Másfél éve nagyon amatőr módon beleugrottam ebbe, nem tudtam, hogy mibe, és az első fél évet lendületből csináltam végig. (…) És amikor túl voltunk az európai parlamenti választáson tavaly júniusban, akkor utána egy kicsit leültem és átgondoltam, megbeszéltem többekkel, és arra jutottunk, hogy ezt csak szervezettebben lehet akár a magánéletre, akár a politikai pályát nézve csinálni” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy milyen „önvédelmi” szokásokat, rutinokat épített be az életébe, Magyar Péter úgy fogalmazott: „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy tökéletes rítusaim vannak. Inkább megtanultam elszámolni tízig, megtanultam nem pánikolni, mert azért az elején tud az ember pánikolni, ha fel kell menni ötvenezer ember elé beszélni. Amikor március 15-én először kiléptem az Andrássy úton a színpadra úgy, hogy előtte maximum 120 ember előtt beszéltem a cégnél, akkor az egy eléggé megrázó élmény volt, úgy kellett engem fellökdösni a színpadra.”
Elmondta, hogy elképesztő lelki és fizikai nyomással jár a munkája, állítása szerint 3-4 órákat alszik, az alvásból veszi el az időt másra.
A beszédeit saját maga írja, és nem tud a telefonja nélkül hosszú távon nyugodtan meglenni, a kommenteket gyakran olvassa – vallotta be, majd azt is kifejtette, hogy miért. „Mert nekünk nincs más. Többször elmondtam, hogy nekünk nincs médiánk, nincs propagandánk, nincs állami támogatásunk, az is egy megjelenési felület. És persze néha az ember hibázik, néha olyanra reagál, amire nem kéne reagálni, de ha az ember vezető, és mondjuk 100 döntéséből 80 vagy 90 jó, akkor abba belefér, hogy van 10 vagy 20 kevésbé jó. Nem a saját kedvtelésem egyébként, hogy most minden kommentre reagáljak, és már azért igyekszem nem is reagálni. De én úgy tekintettem erre, főleg az elején, meg a közepén, most így a végén, hogy ez egy felület. És ez be is jött, ahogy a mellékelt ábra mutatja” – mondta, hozzátéve, szerinte 20 éve a politika nem ilyen volt.
Szóba kerültek a régi barátok is. „Több részre lehet osztani. Van, ami elveszett, talán nem is kár érte. Van, ami elveszett, de vissza fog jönni, pontosan tudom, csak most egy olyan kiélezett helyzet van, és egy olyan működési országban élünk, ahol az embereknek félnie kell. Van, ami nem veszett el, viszont csak áttételesen és virágnyelven tudunk kommunikálni közvetítőkön keresztül, merthogy ilyen helyzet van Magyarországon, és nekik is van munkájuk és vannak gyerekeik. Illetve van egy-kettő, ami meg megmaradt” – közölte.
